A "Hadaka no tsuikai" – a meztelen barátság kifejezés különleges mélységgel bír, hiszen a barátság legőszintébb formáját tükrözi, ahol minden álarc levetve, a lélek teljes meztelenségében tárul fel. Ez a kapcsolat nem csupán a fizikai közelségről szól, ha
Hollywood titokzatos sötét hercege három évtizeden át állt az FBI szolgálatában.
Itthon sem lehet különösebb okunk panaszra, de kétségtelen tény, hogy a japánokat még jobban elkényeztette az anyatermészet. Természetesen nem a gyakori földrengésekre kell gondolnunk, hanem a szigetország közel 25 ezerre tehető melegvizes forrására. Elképesztő szám, lehengerlő adat, nem meglepő, hogy a japán fürdőkultúra évszázadok óta virágzik. Persze a fürdőbe járás nemcsak szórakozás, kikapcsolódás, hanem esélyt is jelent a spirituális megújulásra, megtisztulásra.
Az onsenek - hőforrások - Japán egész területén fellelhetők és meglehetősen gyakoriak, gyógyhatásuk már évezredek óta ismert. Többféle onsen típus létezik: a homatsuyoku pezsgőfürdőt jelent, az utaseyu lezúduló vízoszlopot, amelynek kiváló masszírozó hatása van a fájdalmas testrészekre, a rotenburo nyitott fürdőt, amely esetében a kellemes természetes környezetben rejlik a gyógyító, pihentető hatás. Másfélék is léteznek, mint a mushiburo, amely szaunára emlékeztet vagy a sunamushiyu, amely iszapfürdő jellegű.
A japán fürdőkultúra gazdag és sokszínű világában az onsen a pihenés és a wellness szentélye, míg a sento a mindennapi tisztálkodás praktikus helyszínét jelenti. A múltban, amikor sok japán otthon nem rendelkezett saját fürdőszobával, a sento közösségi térként is funkcionált, ahol az emberek találkozhattak és élvezhették a fürdőzés élményét. Különösen a 60-as években virágzott ez a hagyomány, de azóta a sentok száma jelentősen csökkent, így a modern életvitel mellett a múlt szelleme is elhalványulni látszik.
Fontos tudni, hogy a fürdő területére a férfiak és nők külön bejáratokon keresztül juthatnak el az elkülönített részekhez. A ruhákat az öltözőkben kell levenni, és azokat polcokra vagy kosarakba kell elhelyezni. Csak szappan és törölköző hozható be, azonban a meleg medencébe a szappan használata szigorúan tilos. A fürdőzőknek először alaposan le kell mosakodniuk szappannal a fürdő előterében, és csak tiszta állapotban léphetnek be a közös medencébe.
Túlzás nélkül állítom, hogy van mit tanulnunk a japánoktól, hiszen a fürdőzés japán etikettje szerint csendesen beszélgetve vagy mélázva ildomos a medencében időzni. Nem illik könyvet, újságot vagy telefont vinni és főleg nem illik fényképezni. Most pedig gondoljunk egy pillanatra arra, hogy mit tapasztalunk manapság a Széchenyi Gyógyfürdőben. A medencéik vize vagy fűtött, vagy természetes hőforrás lévén nagyjából 45-50 Celsius fokos. A fürdőzők meztelenül ülnek be a medencékbe és relaxálnak, beszélgetnek, vagy csak a falfestményeket szemlélik. És itt egy nagyon érdekes, európai szemmel talán kissé szokatlannak nevezhető ponthoz érkezünk.
A japán kifejezés, amelyet meztelen barátságnak fordíthatunk, a fürdőkultúrájuk mélyen gyökerező hagyományaira utal. Japánban a meztelenség nem számít tabunak, ami részben a buddhizmus és a sintó vallás nyitott szemléletmódjának köszönhető. Ezek a hitek sosem stigmatizálták a meztelenséget, ami lehetővé tette, hogy az emberek kényelmesen és természetesen viszonyuljanak egymáshoz a fürdőkben. Érdemes hangsúlyozni, hogy a meztelenül eltöltött idő nem a szexualitásról szól; inkább egy mély, plátói kapcsolódást jelent, amely a barátság és az intimitás más formáit ünnepli.
A hadaka no tsuikai mögötti mélyebb üzenet abban rejlik, hogy amikor együtt ülünk meztelenül a habok és gőzök között, a társadalmi rangok és státuszok eltűnnek. Legyünk akár gazdagok, befolyásosak, híres emberek vagy egyszerű hétköznapi halandók, mindannyian egyenlővé válunk. A meztelenség lehetőséget ad arra, hogy levetkőzzük a ránk rakódott álarcokat, és megszabaduljunk a mindennapi élet kényszereitől. Pucéran, a fürdőben, mindannyian egyformák vagyunk, egy közös élményben osztozva, ahol csak a lélek és az emberi kapcsolatok számítanak.
