Íme néhány jel, amiből könnyedén megállapítható, hogy a főnököd toxikus személyiség: 1. **Folyamatos kritika:** Ha a főnököd sosem dicsér, és állandóan csak a hibáidat emeli ki, akkor valószínűleg nem támogató környezetben dolgozol. 2. **Manipulatív vis

A Budapesti Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem kutatói legújabb tanulmányukban új megközelítéseket kínálnak a toxikus vezetés kezelésére a szervezetekben. Erről a Budapesti Corvinus Egyetem sajtóközleménye számol be.

A toxikus vezetés legfőbb jellemzője a munkavállalók pszichés és érzelmi megterheltsége. A jelenség annál inkább aggasztó, minél több munkatársat érint, ami a vezető toxikus hatásának fokozódását jelzi. Ezt a megállapítást egy egyetemi kutatás támasztja alá, mely a Vezetéstudomány folyóiratban jelent meg.

A toxikus vezetők legfőbb jellemzői közé tartozik a kiszámíthatatlanság: döntéseik gyakran szeszélyesek, és nem követik a logika hagyományos útját. Irreális célokat tűznek ki, amelyek messze túlmutatnak a realitáson, miközben gyakran átlépik az etikai és személyes határokat. Elvárásaikat nem mindig tudják világosan kifejezni, ami zavart okoz a csapatban. Jellemző rájuk a dominancia iránti felnőttkori igény, a hatalomvágy, valamint a kiemelkedő manipulációs készség, amellyel képesek befolyásolni másokat. Bár magas intellektussal és karizmával rendelkeznek, sok esetben kompetenciahiányban szenvednek, ami tovább bonyolítja a helyzetet.

Sok vezető hajlamos arra, hogy a beosztottait okolja a problémákért, megfélemlítse őket, vagy éppen megalázza a gyengébben teljesítőket. A felelősséget gyakran másokra hárítják, ezzel elkerülve a saját hibáik elismerését. Nem igazán csapatjátékosok, hiszen a sikeres eredményeket saját érdemüknek tulajdonítják, így tűnhetnek eredményesnek, miközben valójában csak a felső vezetés jóindulatát próbálják megnyerni.

- hangsúlyozza Czifra Julianna, a tanulmány első szerzője.

A toxikus vezető megmérgezi a légkört, mivel folyamatos érzelmi frusztrációt okoz. A munkatársak kiégnek, túlterheltté, motiválatlanná válnak, gyakrabban betegszenek meg, sokat panaszkodnak, klikkek alakulnak ki, túlélő üzemmódba kapcsolnak, és a gyászhoz hasonló folyamaton mennek keresztül. A szervezet teljesítménye leromlik, lelassul a döntéshozás, a kreativitás, az innováció, a lojalitás csökken, a fluktuáció megnő. Félelemkultúra, bizalmatlan légkör alakul ki, torzul az információáramlás.

A toxikus környezet elkerülése kihívást jelenthet, ám ha már megjelent, fontos, hogy minél előbb lépéseket tegyünk a kezelésére. Ezzel megakadályozhatjuk, hogy a negatív hatások beépüljenek a szervezeti kultúrába, és megelőzhetjük a lejtőn való lefelé haladást.

Az elsődleges szempont a mérgező ember felismerése a szervezetben, majd a változás elindítása például a HR vagy egy felsővezető kezdeményezésére.

Ha a legfelső vezető vagy a tulajdonos viselkedése mérgező, akkor a közvetlenül alatta lévő vezetők feladata, hogy védelmet nyújtsanak a munkavállalók számára, mint egy ernyő, amely óvja őket a toxikus hatásoktól. Ebben a helyzetben elengedhetetlen, hogy külső szakértőt is bevonjunk a folyamatba. A coaching és a pszichoterápia kombinációja bizonyulhat a leghatékonyabb megoldásnak. Ilyen esetben a vezetőnek nyitottnak és együttműködőnek kell lennie, miközben saját képességeit és személyiségét is fejleszti. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy a teljes körű változás nem mindig garantált.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy rendkívül fontos a szervezeti légkör folyamatos felmérése, valamint a vezetőkiválasztás és a teljesítményértékelés HR-folyamatainak megerősítése. Ezen kívül elengedhetetlen egy olyan szervezeti kultúra és értékrend kialakítása és fenntartása, amely nem tolerálja a vezetők normákat és szabályokat sértő viselkedését.