Gulyás Gergely kifejtette, hogy nem lehet teljesen kizárni annak lehetőségét, miszerint a száj- és körömfájás vírust mesterséges úton állították elő.

Még mindig zajlik a vizsgálata annak, hogy milyen vírus és hogyan került a magyar telepekre.

Gulyás Gergely a Kormányinfón azt mondta: nem zárható ki, hogy az egyelőre négy magyarországi telepen kimutatott száj- és körömfájás vírust mesterségesen állították elő egy laborban, úgy fogalmazott, "nem zárható ki, hogy a vírus nem természetes úton jött létre". Ezért a laboratóriumokat, szakembereket, hatóságokat arra kérte a kormány, hogy a vírus eredetével kapcsolatban biztos és végleges információt szolgáltassanak.

Amikor egy újságíró arra a kérdésre kereste a választ, hogy a kormány esetleg biológiai támadástól tart-e, a Miniszterelnökséget irányító miniszter úgy reagált: óvatos megfogalmazást használt, mivel az információ, amely egy külföldi laboratóriumtól érkezett, nem állt rendelkezésre teljes körű megerősítéssel. Hozzátette, hogy e hírek alapján nem lehet további következtetéseket levonni, "azonban a jelenlegi tudásunk szerint nem zárható ki semmi, hogy finoman fogalmazzak" - mondta.

A Qubit megkérdezte Kemenesi Gábor virológust, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának igazgatóját az ügyben. "Ez azt jelentené, hogy valaki összerakott egy vírust" - fogalmazott a szakember, hozzátéve, hogy ennek a lehetősége a nullához közelít. Hozzátette: amikor a rendelkezésre álló genetikai adatok alapján megtörténik a vírus besorolása, az nem a teljes genom alapján történik, így ebből annyi következtetést lehet levonni, hogy az mely országokban terjedő törzsekhez hasonlít a leginkább.

A vírus, amelyet Magyarországon eddig négy Győr-Moson-Sopron megyei szarvasmarhatelepen azonosítottak, az európai uniós laboratóriumi elemzések alapján az O-szerotípusba tartozik. Ez a vírus felelős a világon terjedő ragadós száj- és körömfájás járványok több mint kétharmadáért, és már évtizedek óta ismert. Ezt a tényt emelte ki a portál.

Kemenesi Gábor hangsúlyozta: valóban

Volt már példa arra, hogy a ragadós száj- és körömfájás vírus egyik laboratóriumban használt törzse kisebb járványt idézett elő. Ilyen eset történt 2007-ben az Egyesült Királyságban, ahol egy laboratórium nem megfelelő szennyvízkezelése következtében alakult ki a probléma.

Az európai referencialaboratórium legfrissebb vizsgálati eredményei szerint a magyarországi vírus egy olyan változat rokona, amely 2018-ban Pakisztánban került azonosításra. Pakisztánban, akárcsak számos más ázsiai országban, a vírus endemikus jelleggel van jelen, folyamatosan fertőzve az állatállományokat. Ez a helyzet évről évre komoly gazdasági veszteségeket okoz a gazdálkodóknak.

A Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának Facebook-oldalán szereplő hosszú magyarázó posztban az olvasható, hogy "amennyiben a legközelebbi ismert rokon egy laboratóriumból ismert törzs, úgy felmerül a gyanúja, hogy akár onnan is származhat. Ezekben az esetekben egyéb hatóságok feladata, hogy tényleges nyomozás keretében feltárják a pontos forrást. Fontos kiemelni, hogy egy genetikai hasonlóság önmagában nem elegendő bizonyíték; a végleges következtetésekhez körültekintő járványügyi, környezeti és egyéb vizsgálatok is szükségesek."