Forradalmi lépés a közétkeztetés terén - petíció indult a bioélelmiszerek népszerűsítéséért!

A Magyar Biokultúra Szövetség aláírásgyűjtésbe fogott, hogy civil és szakmai támogatást nyerjen a cél érdekében: a bioélelmiszerek mihamarabbi bevezetése a közétkeztetésbe. E kezdeményezés célja, hogy elősegítse a fenntartható és egészséges táplálkozást, és hogy a helyi bioélelmiszerek elérhetővé váljanak mindenki számára.

A petíció szövege hangsúlyozza, hogy Magyarországon minden szükséges feltétel adott a változtatás végrehajtásához. Csak a megfelelő döntés hiányzik, amely óriási hatással lenne körülbelül 2 millió ember, köztük sok gyermek és idős ember egészségére, akik a közétkeztetési rendszerben részesülnek. Amennyiben elegendő aláírás gyűlik össze, a szövetség készen áll arra, hogy a petíciót a kormányzati fórumok elé terjeszti. Ha pozitív visszajelzést kapnak, a tagok elkötelezetten fogják támogatni a folyamat szakmai és gyakorlati megvalósítását.

A Magyar Biokultúra Szövetség szerint egyértelmű tapasztalat, hogy a rendszer átalakítása főleg akarat kérdése, érdemi többletköltséget nem igényel. Eltérő stratégiai megoldás kívánatos az intézményi és munkahelyi közétkeztetésben, különbség van a szabályozási rendszerben, a termékkörben, a beszállított mennyiségekben, a menüsorban és a tálalás módjában is.

A szövetség kifejtette, hogy a közétkeztetési szabályozás reformjára most van itt az ideje. Szakértők képesek pontosan meghatározni azokat a területeket és formákat, ahol a módosítások szükségesek, hogy a közétkeztetés minősége szinte azonnal érdemi javuláson mehessen keresztül.

"A bioélelmiszerek kínálata és a közétkeztetés igénye jelenleg nincs összhangban egymással. Szükséges a bioélelmiszerek választékának és termelési volumenének fejlesztése, valamint az élelmiszer-biztonságot garantáló rendszerek kidolgozása. Emellett figyelembe kell venni a feldolgozó kapacitások és szállítási rendszerek bővítését is. E folyamatok után, a fokozatosság elvét követve, válhatnak a bioélelmiszerek a közétkeztetés szerves részévé" – nyilatkozta Zoltai Anna, a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének (KÖZSZÖV) elnöke az Economxnak.

- hangsúlyozta. Hozzátette, hogy fontos észben tartani: a nagykereskedők és logisztikai kapcsolatok kihagyásával egy központi közétkeztetési főzőkonyha nem képes megfelelően koordinálni a különböző termelőktől, különböző helyszínekről származó, változatos fajtájú és előkészítettségű élelmiszerek beszerzését és feldolgozását. Ennek megvalósításához sem elegendő emberi erőforrása, sem megfelelő infrastrukturális háttérrel nem rendelkezik, és a benne rejlő bizonytalanság sem vállalható.

Zoltai Anna véleménye szerint fontos, hogy a KÖZSZÖV és több érdekelt fél támogassa a bioélelmiszerek közétkeztetésben való szélesebb körű alkalmazását. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a hatékony ellátási rendszer létrehozása érdekében elengedhetetlen a szakmai szervezetek közötti együttműködés.

"A petíció készítői nem vettek fel velünk kapcsolatot sem a petíció, sem a tárgyalások kapcsán. Az általuk megfogalmazottakat elemezve úgy vélik, hogy azok helyenként pontatlanok. A lakosság és a fogyasztók megbízható tájékoztatása ebben a témában is alapvető fontosságú" - nyilatkozta a szövetség elnöke.

Hangsúlyozta emellett, hogy a bioélelmiszerek integrálása a magyar közétkeztetésbe kiemelt támogatást élvez a KÖZSZÖV részéről. A hazai közétkeztetési rendszer nyitott az ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek fogadására. Jelenleg a közétkeztetés körülbelül 1-1,5 millió embert szolgál ki, különböző kapacitású, mintegy 3000 főzőkonyháról, melyek közül néhány a nyári időszakban felfüggeszti működését a gyermekétkeztetés miatt.

A Magyar Biokultúra Szövetség ismertetője szerint az ökológiai gazdálkodásba vont területek aránya dinamikusan bővül Magyarországon, az elmúlt 14 évben a háromszorosára nőtt, de

a hazánkban előállított biotermékek 90 százaléka főként alapanyag formájában el is hagyja az országot.

Ez egyrészt azt jelenti, hogy a hazai ökológiai gazdálkodók folyamatosan ki vannak téve a változó exportpiacok hatásainak, másrészt pedig az ökológiai termékek fogyasztásából származó társadalmi előnyök itthon nem érvényesülnek kellő mértékben.

Zoltai Anna kifejtette, hogy a bioélelmiszerek ára általában magasabb, mint a hagyományos élelmiszereké. Ennek hátterében több tényező áll, köztük a bio termesztés alacsonyabb termelékenysége. Nem meglepő tehát, hogy a megtermelt bioélelmiszerek főként a fizetőképesebb kereslettel rendelkező Nyugat-európai országok piacaira jutnak el.

Az MBSZ arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy számos nyugat-európai ország példája világosan mutatja: az egészség- és környezettudatosság növelésével, valamint a szabályozási keretek átalakításával az ökotermékek sikeresen integrálhatók a közétkeztetésbe. A közétkeztetés területén dolgozó szakemberek azonban hangsúlyozzák, hogy problémát jelent, hogy a diskurzus gyakran csupán a támogatásokra összpontosít, anélkül, hogy világosan meghatároznák, mennyi forrást kellene valóban a tányérokra helyezni. Más szavakkal, nem tisztázott, hogy az élelmezésvezetők és séfek milyen keretek között gazdálkodhatnak a közétkeztetés során.

A külföldi tapasztalatok alapján megfigyelhető, hogy az ökotermékek integrálása a közétkeztetésbe szinte minden európai országban elterjedt gyakorlatnak számít. Az egészség- és környezettudatosság fokozása érdekében a szabályozási kereteket is átalakították - ezt a biokultúra szövetség közölte. Vannak olyan helyek, ahol a megoldások településspecifikusak (mint például Gent, Koppenhága vagy Berlin), míg más országok, mint Dánia és Olaszország, nemzeti szintű, önálló megközelítéseket alkalmaznak.

Ezek a tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy...

A közegészségügy területén kiemelkedő megtakarításokat lehet elérni, ami jól példázza Dánia esete: itt évente fejenként 300 euró megtakarítást könyvelhetünk el. Emellett a közkonyhák fejlesztésére elkülönített minden egyes euró 35 eurónyi egészségügyi költségmegtakarítást eredményez.

Készült egy különleges interjúsorozat, amelyben iskolák, fenntartók, közétkeztetők és beszállítók osztották meg tapasztalataikat. Minden érintett egyöntetűen hangsúlyozta, hogy a közétkeztetés számára elengedhetetlenek az ökotermékek. Ugyanakkor kiemelték, hogy ennek előfeltétele egy átfogó tudatformáló kampány, amely az élelmezésvezetők és a lakosság körében egyaránt szükséges a sikeres átállás érdekében.

Zoltai Anna véleménye is megerősíti ezt a nézetet, hiszen elmondta, hogy több kutatás folyamatban van, amelyben a különböző kutatóintézetek, mint az Ökológiai Kutatóintézet és az Agrárközgazdasági Kutatóintézet, valamint egyetemek, tanúsító szervezetek és a KÖZSZÖV is aktívan részt vesznek. Jelenleg zajlik a párbeszéd és az egyeztetés, amelynek célja egymás helyzetének alaposabb megismerése és a hatékonyabb együttműködés elősegítése.