Íme egy egyedi változat a megadott szövegről: "Íme, amit tudni érdemes az új Covid-variánsról, amely már hazánkban is feltűnt."
Magyarországon is kimutatták a szennyvízben a koronavírus legújabb mutációját, az NB.1.8.1-et, amelyet a köznyelvben Nimbusnak neveznek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) folyamatosan monitorozza az új variánst, amely egyes országokban új fertőzési hullámokat indított el.
Az NB.1.8.1, közismert nevén Nimbus, a SARS-CoV-2 vírus omikron variánsának leszármazottja. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) hétfői közleménye szerint a variánst a szennyvízből mutatták ki hazánkban, és feltehetően ez az új törzs felelős a június-júliusban megfigyelt enyhe koncentráció-emelkedésért.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2025 májusában sorolta a "monitorozás alatt álló variánsok" (VUM) közé a Nimbust, ami azt jelenti, hogy bár figyelemmel kísérik, egyelőre nem minősül közvetlenül veszélyesnek.
A variáns becenevét T. Ryan Gregory kanadai evolúcióbiológus adta 2025 májusában, aki már korábban is elnevezte a COVID-19 variánsokat - tőle származik többek között a "FLiRT", a "Kraken", a "Centaurus" és "Eris" elnevezés is. A "Pirola" (BA.2.86) óta a Nimbus az első variáns, amely közismert nevet kapott.
A variáns elsődleges megjelenésére 2025 januárjában került sor, és rendkívül gyorsan teret hódított Ázsiában. Kínában hatalmas fertőzési hullámot indított el, ezt követően pedig Hongkong, Szingapúr, Dél-Korea és Japán is szembesült a jelentős esetnövekedéssel. Az Egyesült Államokban márciusban jelentkezett, és a terjedése szédítő sebességgel zajlott: míg áprilisra a fertőzések csupán 2 százalékáért volt felelős, májusra ez a szám 10 százalékra emelkedett, júniusra pedig már az esetek 43 százalékát tette ki, így gyakorlatilag uralkodó variánssá vált. Európában is egyre több országban azonosítják.
A Nimbus egy hibrid vírus, amely rekombináció útján jött létre - több omikron-variáns fertőzte meg ugyanazt a sejtet és genetikai anyagot cserélt. Ennek eredményeként hét új mutációt szerzett a tüskefehérjében, amely a vírus emberhez való kötődéséért felelős. Laboratóriumi vizsgálatok szerint a Nimbus erősebben kötődik az emberi ACE2 receptorhoz, mint a legtöbb más variáns, ezzel magyarázható gyors terjedése. Egyes becslések szerint 2,5-szer fertőzőbb lehet, mint a korábban domináns LP.8.1 variáns.
A Nimbus variáns tünetei nagymértékben hasonlítanak a COVID-19 más változataira:
Néhány páciens egy rendkívül kínzó tünetet tapasztalt: a torokfájás olyan erős, mintha éles borotvapengéket nyelnének le. E jelenség következtében az angol nyelvű "razor blade throat" kifejezés iránti érdeklődés drámaian megnőtt.
Bár egyes országokban emelkedtek a kórházi kezelések, ez inkább a nagyobb fertőzöttségnek tudható be, nem a betegség súlyosbodásának. A jelenleg elérhető COVID-19 vakcinák várhatóan a Nimbus ellen is hatékonyak lesznek. Az egészségügyi szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az emlékeztető oltások felvétele különösen fontos, mivel a Nimbus részben képes kijátszani a korábban szerzett immunitást.
A SARS-CoV-2 vírus folyamatos mutációkon megy keresztül, ami a vírusok természetes fejlődési folyamatának része. A WHO azért használja a görög ábécé betűit a fontosabb variánsok megnevezésére, hogy elkerülje az országnevekhez kötődő stigmatizációt.
A legfontosabb változatok időrendi sorrendje (a megjelenés helye zárójelben):
Az omikron utódai:
A Nimbus példája azt mutatja, hogy a COVID-19 vírus továbbra is aktívan evolválódik. A kutatók szerint ez nem a pandémia végét, hanem inkább a vírus "normalizálódását" jelzi - hasonlóan más légúti vírusokhoz, a koronavírus is része marad a mindennapjainknak.
Örömteli hír, hogy a vakcinák továbbra is hatékony védelmet nyújtanak a súlyos megbetegedések ellen, és az egészségügyi rendszerek már bőven rendelkeznek tapasztalattal a különböző variánsok kezelésében.
Fontos tovább kiemelni, hogy konkrét egészségügyi kérdésekkel mindig forduljunk orvoshoz, vagy az illetékes egészségügyi hatóságokhoz.
