Eltűnése fenyegetheti a karácsonyfa hagyományát a magyar háztartásokban? Egyre inkább kérdésessé válik, hogy mi marad a díszítés öröméből - Agrárszektor.

Örömmel értesítjük, hogy elindítottuk az Agrárium, AgroFood és AgroFuture 2025 konferenciákra való jelentkezést! Ne hagyd ki ezt a remek lehetőséget: december végéig 25% kedvezménnyel biztosíthatod a helyed!

A szeretet ünnepe körül szinte minden családban kialakult egy sajátos hagyományrendszer, amely a közös programoktól kezdve az ünnepi étkezésig terjed. Az utóbbi években, bár az ünnepi menük és az ajándékozási szokások sokszínűsége megnövekedett, van egy állandó elem, amely mindenütt középpontban áll: a karácsonyfa. A fenyőágakra akasztott fényfüzérek, díszek és szaloncukrok, valamint a tűlevelekből áradó jellegzetes illat mind-mind olyan varázslatos légkört teremtenek, amely nélkül sokak szerint az ünnep igazi varázsa nem valósulhatna meg. Az ünnep fénypontja, a karácsonyfa, nem csupán egy díszített fa, hanem a szeretet és az összetartozás szimbóluma is, amely köré a családi együttlétek és a közös emlékek fonódnak.

Bár sokan még ma is azt gondolják, hogy az otthonokba kerülő fenyőket a természetes erdőkből vágják ki, a valóság az, hogy a karácsonyfákat is épp olyan ültetvényeken termesztik, mint bármely más haszonnövényt.

Bár a karácsonyfa termesztésének kezdeti lépései már az 1900-as évek elején megtörténtek, a valódi fellendülés a második világháború utáni időszakra tehető. Jelenleg Dánia emelkedik ki az európai termelők közül, ahol körülbelül 2 500 gazda évente 11 millió fát nevel, túlnyomórészt a hazánkban is népszerű Nordmann fenyőt. Ezen kívül Belgium, Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság is jelentős szereplői a karácsonyfák piacának. Ha Észak-Amerikát nézzük, Oregon és Észak-Karolina a legnagyobb termesztők, előbbi évi 4,7 millió, míg utóbbi 4 millió fát állít elő, melyek közül egy részét japán, kínai és fülöp-szigeteki piacokra is exportálják.

Természetesen Magyarország sem marad ki a karácsonyfatermesztésből: a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2023-ban összesen 3 870 hektáron neveltek fenyőfát. Az ültetvények túlnyomó része három fő vármegyére összpontosul. Zala vármegye kiemelkedően vezet 1 992 hektárral, ezt követi Vas vármegye 829 hektárral, míg Somogyban 686 hektáron találhatóak a karácsonyfák. Emellett Borsod-Abaúj-Zemplén 119 hektárral, Győr-Moson-Sopron pedig 96 hektárral járul hozzá a hazai karácsonyfa-termeléshez.

A karácsonyfák növekedése jelentős időt vehet igénybe, a kívánt magasság eléréséhez akár 6-12 évre is szükség lehet. A kertészek tavasszal ültetik el a csemetéket, általában minden ősszel betakarított fa után egy-három új példányt. A megfelelő magasságú fákat pedig november elején vagy közepén vágják ki. Azonban az utóbbi időszakban a termesztőknek számos új kihívással kellett szembenézniük, mind a klímaváltozás, mind a növényvédelem terén.

A hazánkban is egyre gyakrabban tapasztalható szélsőséges hőség és a csapadékmentes, aszályos időszakok ugyanis jelentős stresszt okoznak a fenyők számára, sőt több kártevő és gombafertőzés is támadhatja őket. E hatások következtében a tűlevelek elszíneződhetnek, bebarnulhatnak vagy lehullhatnak, a fa növekedése lelassulhat, súlyosabb esetekben pedig akár az egész növény elpusztulhat.

A szélsőséges hideg, amely fagykárokat okozhat, nem a legkedvezőbb körülmény a fák számára. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a hőség és a fagyok különösen a fiatal csemeték esetében jelenthetnek komoly fenyegetést, és a különböző fajok között is jelentős eltérések tapasztalhatóak. Ezt alátámasztja az Oregon State University által végzett kutatás, amely rávilágít, hogy 2021 nyarán, Észak-Amerikában bekövetkezett rendkívüli hőhullám és tartós szárazság következtében az újonnan ültetett csemeték több mint 70%-a elpusztult. Az érettebb fák sem úszták meg, mivel tűleveleik szinte teljesen kiszáradtak. A megfigyelések alapján a Fraser-jegenyefenyők szenvedték el a legnagyobb károkat, és a szélsőséges időjárási viszonyok következtében az általános minőség is romlott, ami az árak emelkedéséhez vezetett.

A National Centers for Environmental Information adatai alapján hasonlóan drámai helyzet alakult ki a 2024. szeptemberében pusztító Helene hurrikán nyomán is, amely körülbelül 125 millió dolláros kárt okozott a díszfaiskolák és a karácsonyfa-termelők számára. Noha Észak-Karolinában a karácsonyfák jelentős részét dombos területekre ültették, így védve őket a romboló árvizektől, a földcsuszamlások és a hurrikánhoz kapcsolódó egyéb katasztrófák következtében mégis több ezer fenyőfa ment tönkre.

Egyre nagyobb kihívást jelentenek a termesztők számára a különféle rovarok és élősködők is, amelyek a tél enyhülése miatt már nem pusztulnak el, sőt a rezisztencia miatt az ellenük való védekezés is közismerten nehéz. A levéltetvek és atkák például egyre gyakrabban okoznak esztétikai sérüléseket a fákon, ami jelentősen befolyásolhatja az eladásra kerülő karácsonyfák számát. Az Adelges piceae nevű rovar pedig olyan súlyos pusztításra képes, hogy Észak-Karolinában a vadon élő Fraser-jegenyefenyők állományának már a 95 százalékát kipusztította.

A Phytophthora gombafajok által okozott gyökérrothadás komoly kihívások elé állítja a fenyőfákat, különösen nedves környezetben, ahol a vízelvezetés nem megfelelő. Ez a betegség leginkább a fák gyökereit támadja meg, de a tűlevelek elszíneződése és hullása is figyelmeztető jele lehet. A legrosszabb esetben a kórság végül az egész fa elhalásához vezet. Norvég kutatók javaslatára a betegség elleni védekezés során fontos, hogy csökkentsük a talaj nedvességszintjét. Ezen a téren a gyomszabályozás is hasznos lehet, mivel a gyomok vízfelvevő képessége befolyásolhatja a talaj nedvességtartalmát.

Több területen okoz problémát a barnafoltos és a vörössávos tűlevél-elhalás, más néven tűlevél-nekrózis is, amely elsősorban a tűlevelek elszíneződése révén érhető tetten. A barnafoltos tűlevél-elhullás esetében először sárga, gyantaszerű, nagyjából három milliméteres foltok jelennek meg a tűleveleken, amelyeknek később sárgás-narancssárgás színű szegélye és sötétbarna közepe lesz. Az idő előrehaladtával aztán a fertőzés terjedni kezd: a foltok sávosan összeolvadnak, majd a teljes tűlevél bebarnul és elszürkül, végül pedig késő ősszel vagy kora télen le is hullik.

Szakértők szerint a jövőben egyre többször merülhetnek fel ehhez hasonló problémák, így a szélsőséges időjárási események erősödése és gyakoriságuk növekedése, a termesztési zónák eltolódása, valamint a kártevők terjedése és a betegségek kockázatának növekedése egyaránt negatív hatással lehet a karácsonyfa-termesztésre.

Ezeket a tényezőket figyelembe véve a gazdáknak alapos mérlegelés után érdemes megfontolniuk, hogy gazdaságukat északibb vagy magasabban fekvő területekre telepítsék. Ilyen helyeken a jövőben is kedvező időjárási viszonyok várhatók a tűlevelű fák számára, biztosítva ezzel a fenntartható fejlődést.

Örömmel értesülhetünk arról, hogy a North Carolina State University kutatói eltökélten dolgoznak a fenyők megmentésén. Céljuk, hogy mélyebb betekintést nyerjenek a fenyők természetes védekezési mechanizmusainak és stressztűrő képességeiknek rejtelmeibe. Ezen ismeretek birtokában lehetőség nyílhat egy olyan szuperfenyő kifejlesztésére, amely nemcsak a klímaváltozás okozta szélsőségekkel képes szembenézni, hanem gyorsabb növekedésével és hosszabb tűlevél megőrzésével is kitűnik. Ráadásul, az új fajta fenyő illata is kellemesebb lehet, így a természet e gyönyörű képviselője még vonzóbbá válhat számunkra.