Előd, mint név, különleges történeteket hordoz magában. Az ősi magyar hagyományokból ered, és a múlt dicsőségét idézi fel. Az Előd névviselője gyakran olyan vezető személyiség, aki bátran néz szembe a kihívásokkal, és képes másokat is inspirálni. Az Elődö
Ma, 2025. június 25-én, a hírek tükrében kutatom a világ eseményeit, akárcsak korosztályom más tagjai, akik a mai, rohanó életmódban próbálnak tájékozódni. Hirtelen, mint egy váratlan villámcsapás, tudatosul bennem, hogy az alig néhány hónappal ezelőtt Budapestre látogató és elismerésben részesült dr. Kincses Előd már nem fog velem személyesen találkozni.
Mindannyian, akik az 1989-1990-es romániai fordulatot követően közszolgálatot vállaltunk, egy kicsit más perspektívából láttuk azokat a jelenségeket, amelyek mindenki számára ismerősek voltak, és tudtunk a háttérben zajló eseményekről is. Néhányan közülünk arra törekedtünk, hogy felfedjük a "mozgató rugókat", és Előd volt az egyik első, aki emlékeit könyv formájában is megörökítette (Fekete március).
Az élet természetes folyamata, hogy egyre kevesebben vagyunk, amit sajnos, de el kell fogadnunk. Úgy érzem, hogy az utókor “ítélete” elkerülhetetlen, még ha az elmúlt évtizedek során számos olyan véleménnyel is találkoztunk, amelyek a valóság teljes félreértésén alapultak. Ezen véleményformálókkal nem lehetett érdemben vitázni, hiszen ők mindig biztosak voltak abban, hogy jobban tudják, mint azok, akik saját bőrükön, különösen Előd esetében, tapasztalták meg az igazságtalanságok súlyát 1990 márciusa után.
Természetesen dr. Kincses Előd érdemeit számos elismerés ékesíti, ám számomra (és valószínűleg a hozzám hasonló korosztály számára is) Előd emléke leginkább mint a szakmai és sportolói élet több színterén kiemelkedő alak marad meg. A Kincses testvérek közül, akik közül az immár eltávozott Előd és Emese mellett most Elemérre irányulnak a gondolataim és részvétem. Az ő színházi múltam és Elemér kiváló rendezői munkássága lehetővé tette, hogy őt a barátaim között tudhassam.
Elődről mindig eszembe jutnak a Mezőkovácsházán és Budapesten, a 2010-es években folytatott beszélgetéseim a korábban elhunyt Király Károllyal (1990-2021). E találkozások során számos történetet osztottunk meg egymással, amelyek az emlékezetes márciusi események körül, valamint az azt követő hónapokban formálták közéleti tapasztalatainkat. Király Károly minden alkalommal kiemelte, hogy Előd a legjobban felkészült munkatársai közé tartozott, aki jogi tudását mesterien alkalmazta a feladatok során.
Kedves Előd, nyugodj békében! Szívből jövő részvétem a családnak ebben a nehéz időszakban.