"Egy kis csendet tudna kérni? Talán ez segítene a megnyugvásban?" - a parlamenti feszültség fokozódik, és az összecsapás egyre élesebb.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf, honvédelmi miniszter, a hétfői Országgyűlés ülésén, napirend előtt kifejtette, hogy "a magyar kormány szavahihetőségének és nemzetközi tekintélyének aláásására irányuló, jól megtervezett és hosszú ideje előkészített, politikai megrendelésre készült, titkosszolgálati elemeket felhasználó, nagy láthatóságú lejáratókampány zajlik". Grexa Liliána, az ukrán nemzetiségi közösség képviselője pedig arra szólította fel a magyar és ukrán kormányt, hogy konfliktusos helyzetekben inkább a párbeszéd és a diplomáciai megoldások felé orientálódjanak.

Tordai Bence a napirend előtti felszólalásában figyelemfelkeltő kijelentést tett: "73-21, ilyen arányban győzném le a fideszes jelöltet egy az egy elleni küzdelemben Budán." A Párbeszéd frakciójában ülő, de a pártból kilépett képviselő véleménye szerint azóta a kormánypárt támogatottsága tovább csökkent Budán. Tordai Bence az alábbi okokat emelte ki:

"Elég nehéz értelmes vitát folytatni, kedves képviselő úr, mikor nincsenek frakciós támogatásai. Ön frakcióvezetőként úgy tűnik, hogy a népszerűségi mutatók nulla százalékon állnak" - jegyezte meg Soltész Miklós határozottan. Az államtitkár hangsúlyozta:

Kérem, ne vegye zokon, de az ön véleménye az utolsók között legyen, a barátai társaságában, akik minket számon kérnek a nemzetpolitikával kapcsolatosan. Ha valakinek van érzéke a dolgokhoz, az hallja, amit a miniszterelnök úr mondott. Hol voltak önök, amikor a Szentatya Csíksomlyón járt, vagy amikor az Úzvölgyében történt események zajlottak? Mi ott álltunk ki az ügy mellett. Ne beszéljen már ostobaságokat és zavaros dolgokról!

Soltész Miklós úgy vélekedett, hogy "Budapesten sorra törnek ki a botrányok", mióta Karácsony Gergelyék átvették a vezetést Tarlós Istvántól, ráadásul "úgy jutottak be a parlamentbe, hogy guruló dollárok segítették a munkájukat".

Tordai Bence többször is reagált Soltész Miklós felszólalására, amire az államtitkár így válaszolt: "Talán egy kicsit csendesebb lenne? Ez segítene a megnyugvásban. Próbáljon meg pihenni kicsit."

Novák Előd azzal kezdte napirend előtti felszólalását, hogy

A várakozások szerint, tizenöt évnyi kormányzás után jövőre elérkezik a váltás, elsősorban a gátlástalan korrupciójuk következtében. Mint egy kis gömböc, úgy fognak kidurranni, hiszen az utolsó évükben túlzottan tele tömik magukat.

A Mi Hazánk képviselője hangsúlyozta, hogy rendkívül lényeges a jegybanktörvény betartása. Kiemelte, hogy a felügyelőbizottság elnökét kizárólag a kormánypárti frakciók jelölik, míg a tagok között az ellenzék is részt vesz a jelölésben. Ezen felül fontos megjegyezni, hogy az Országgyűlés egyszerre szavaz a három tag megválasztásáról, ám februárban csupán a két kormánypárti jelöltet terjesztették elő, holott a Mi Hazánk Csath Magdolna jelölését is benyújtotta.

Fónagy János államtitkár válaszában hangsúlyozta: „A Magyar Nemzeti Bank, valamint minden olyan független intézmény, amely nem áll közvetlen kapcsolatban a kormányzattal vagy az Országgyűléssel, csak olyan személyeket jelölhet, akik rendelkeznek a megfelelő jelölési jogosítvánnyal. Azok választanak, akik a választási jogosítvánnyal bírnak. Ezt a gyakorlatot nemcsak az elmúlt évtizedek során, hanem az utóbbi hetekben, és a jövőben is követni fogjuk, és nem áll szándékunkban eltérni tőle.”

Z. Kárpát Dániel hangsúlyozta, hogy a devizahitelesek nem csupán statisztikai adatok vagy vonalkódok, hanem valós emberek. Már hosszú évek óta tart az a bonyodalom, amely a hitelkárosultak problémáinak megoldatlansága miatt alakult ki. Most azonban egy ígéretes uniós bírósági döntés nyomán újraértelmeződhet a devizahitelesek helyzete. Ez a döntés lehetőséget adhat arra, hogy a károsultak visszakerüljenek a rajtvonalhoz, és új esélyt kapjanak a rendezésre.

A Jobbik parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi az ügyben, amihez össze is gyűjtötték a megfelelő számú aláírást.

Répássy Róbert válaszában felvetette azt a lényeges kérdést, hogy egy parlamenti vizsgálóbizottság vajon a legmegfelelőbb helyszín-e egy rendkívül összetett bírósági ítélet értelmezésére. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Kúria kétségtelenül abban a helyzetben van, hogy valamilyen formában foglalkoznia kell ezzel a feladattal.

Jelenleg körülbelül hatezer devizahiteles ügy peres eljárása zajlik a bíróságokon.

- árulta el az államtitkár, azt kérve, hogy várják meg a Kúria döntését, ezt követően lesznek olyan helyzetben, hogy egyáltalán lássák az ítélet következményeit.

Komjáthi Imre arról beszélt, "az átláthatósági törvény, vagy nevezzük inkább szájzártörvénynek, nyílt beismerése annak, hogy a Fidesz sutba vághatja kormányzásának tizenöt évét. Az a társadalmi szerkezet, és az a gazdaságpolitika, amit önök kialakítottak, menthetetlenül földbe állt. Önöknek nem maradt más lehetőségük mint a támadás, támadás nemcsak a sajtó, a kormánykritikus civil szervezetek, az egyesületek, az alapítványok és a magánszféra ellen. A szájzártörvény bárkire ráhúzható, és nyílt beismerése annak, hogy Orbán Viktor, így vagy úgy, de szakít az Európai Unióval".

Nincs mit vitázni erről a törvényről, ezért az MSZP nem is vesz részt a vitán. Erre szólítjuk fel a többi ellenzéki pártot is

- hangoztatta az MSZP elnöke, aki választási csalásnak minősítette a törvényjavaslatot. Ígérete szerint minden elérhető jogi fórumot igénybe vesznek, és az Európai Bizottsághoz is benyújtanak egy kérelmet a törvény felfüggesztésére, egészen addig, amíg az európai bíróság nem nyilvánítja azt jogellenesnek.

Répássy Róbert államtitkár kifejezte sajnálatát amiatt, hogy az MSZP nem vesz részt a keddi vitában.

A törvényjavaslat célja az, hogy fényt derítsen azon egyének és csoportok tevékenységére, akik igyekeznek hatással lenni a választások kimenetelére. Fontos szerepet kap a közélet átláthatóságának megteremtése, biztosítva, hogy mindenki, aki befolyásolja a választási folyamatokat, nyilvánosan elszámoltatható legyen.

- hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Sebián-Petrovszki László véleménye szerint Orbán Viktor a "nagytakarítási törvény" révén, anélkül, hogy egyetlen lövést leadott volna, a jogállam fokozatos leépítésének végén elvette a szabadság egyik utolsó alapkövét: a véleménynyilvánítás szabadságát.

Önök a szabad Magyarország sötét árnyai. Önök azok, akik a magyar történelem lapjain először léptek fel úgy, hogy nem külföldi érdekek kényszerítettek, és nem egy háborús zűrzavar közepette, hanem saját önző hatalmi vágyuk vezérelte őket, miközben önként és dalolva rombolták le a szabad Magyarország alapjait.

- hangsúlyozta a DK-s képviselő.

Válaszában Répássy Róbert közölte, "meghallgathattuk azt az összeesküvés-elméletet, amiről az előbb már beszéltem. A külföldről finanszírozott ukránpárti propaganda ellen lép fel ez a törvény. Ez a törvény a nemzeti szuverenitás megerősítése érdekében a közélet átláthatóságának jogi, intézményi garanciáit teremti meg".

Az államtitkár azt is tisztázta, hogy "akinek nincs takargatnivalója, annak nincs oka aggódni", és ami Magyarországon történik, az csak az Európai Unió egyik be nem fejezett jogalkotási folyamatának a megvalósítása.

A KDNP-s Juhász Hajnalka arra figyelmeztetett, hogy az Európai Bizottság gyorsítósávon venné fel az Európai Unióba Ukrajnát, miközben a közösség egyik alapvető értéke az érdemalapú bővítés volt. A politikus azt kérte, hogy ne ideológiai alapú bővítéspolitikát képviseljenek.

Zsigmond Barna Pál kifejtette: "A háborús pszichózis következményeként kialakult egyfajta Ukrajna-pszichózis." Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a bizottság nem követi a szükséges eljárásokat az ukrán tagság kérdésében, ráadásul a szomszédos ország felvétele komoly biztonsági és gazdasági kockázatokkal járna.

Brüsszelben már nem lehetséges kérdéseket feltenni. A demokrácia állapota olyan, hogy ha valaki megkérdőjelezi a csatlakozás hatásait, azt heves kritikával illetik.

Zsigmond Barna Pál megjegyezte, hogy "Weber úr egy olyan kormányt kíván az ország élére állítani, amely minden kétséget kizáróan, gondolkodás nélkül hajtja végre az utasításokat."

Kósa Lajos arra emlékeztetett, hogy az előző héten a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság meghallgatta Szalay-Bobrovniczky Kristófot Ruszin-Szendi Romulusz ügyében.

Megállapítottuk, hogy a korábbi vezérkari főnök a legkomolyabb függetlenségi jogsértést követte el, amikor figyelmen kívül hagyta a honvédelmi miniszter utasításait. A NATO vezérkari főnökeinek értekezletein nem a magyar álláspontot képviselte, ezzel árnyékot vetve a hazai érdekeinkre. Ráadásul a NATO üléseiről készült jelentését meghamisította, ezzel szándékosan félretájékoztatta felettesét.

A kormánypárti képviselő, Kósa Lajos, egy olyan feltételezést fogalmazott meg, amely szerint a volt vezérkari főnök tevékenysége mögött valamilyen megbízás állhatott. "Ebben az esetben felmerül a kérdés, hogy kinek is az érdeke motiválta őt. A jegyzőkönyvek alapján világosan látszik, hogy egyértelműen ukránbarát nézeteket képviselt" – nyilatkozta Kósa Lajos Ruszin-Szendi Romulusról. A képviselő emellett arra is utalt, hogy a volt vezérkari főnök esetleg "súlyos szereptévesztésben szenvedett. Úgy tűnik, hogy véleménye volt, és nem mint katona hajtotta végre a parancsokat, hanem azokat értelmezte, módosította, és saját egoját is belekeverte a helyzetbe."

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kifejtette, hogy az utóbbi hetek során a magyar demokrácia történetének egyik legszemélyesebb lejáratókampányát indította el velünk szemben egy nem NATO- és nem EU-tag szomszédos ország, Ukrajna. Hozzátette, hogy mindez különösen érdekes, mivel Ukrajna éppen a NATO és az EU tagságra törekszik, miközben úgy tűnik, hogy a kívánt cél eléréséhez szükséges felkészültség hiányzik.

A honvédelmi miniszter véleménye szerint "Brüsszel ellentétes irányba kíván lépni a magyar békepolitikával, és a háború folytatását célozza meg", ám a magyar kormány határozottan elutasítja, hogy az egész konfliktust az Európai Unió keretei közé vonják.

Egy gondosan megtervezett, hosszú időn át előkészített politikai akció keretében, titkosszolgálati elemekkel átszőtt lejáratókampány célja a magyar kormány hitelességének és nemzetközi presztízsének aláásása. Ennek a kampánynak van egy magyarországi vonatkozása, amelyhez egy helyi szövetséges is kapcsolódik. Május 8-án a Tisza fő aktivistája nyilvánosságra hozott egy - bár jogtalanul megszerzett és manipulált - hangfelvételt, amely a magyar honvédséget és a haderőfejlesztési programot támadta, mindezt a hivatalos kormányzati kommunikációval összhangban. Ezt követően, másnap Ukrajna elindította azt a nemzetközi lejáratókampányt, amelyről korábban beszéltem. E két esemény szoros kapcsolatban áll egymással.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf véleménye szerint „Külföldről irányított művelet zajlik, amelyben világosan kirajzolódik a magyar vonatkozás. Ebben a kontextusban egy megbukott vezérkari főnök játszik kulcsszerepet.”

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy Ruszin-Szendi Romulusz felmentésének hátterében álló okok között a bizalom megingása játszotta a legnagyobb szerepet. Kiemelte, hogy a volt vezérkari főnök szolgálata alatt többször is megmutatkozott az "Ukrajna-pártiság", amely nyilvánvaló és érzékelhető volt. Szalay-Bobrovniczky Kristóf hozzátette, hogy a volt főnök viselkedése már korábban is indokolttá tette az írásos figyelmeztetés kiadását, amelyben meg kellett volna felelnie a rábízott mandátumoknak.

Az ülés keretein belül Grexa Liliána is lehetőséget kapott, hogy kifejtse gondolatait. Szólt a NOVAdays magyar-ukrán ifjúsági találkozóról és konferenciáról, ahol a résztvevők köre rendkívül színes volt: Ukrajnából és Magyarországról érkeztek "nyitott, érdeklődő, okos és lelkes fiatalok". Ez a rendezvény lehetőséget biztosított számukra, hogy tapasztalataikat megosszák egymással és új barátságokat kössenek.

Az ukrán nemzetiségi szószóló kifejtette:

Egy olyan időszakot élünk, szenvedünk el, amikor kémeket lepleznek le Ukrajnában és Magyarországon, nagy médiavisszhanggal. Óránként ömlik a médiából, hogy Magyarországnak nemet kell mondania, és Ukrajnában is szinte csak a negatív hírek mennek Magyarországgal szemben. Mi, nemzetiségiek, összeszorult szívvel olvassuk a híreket. Nem tudjuk, nem akarjuk elhinni, hogy ami történik, az a valóságunk. Tényleg ilyen jelent és jövőt akartunk építeni magunknak és a gyermekeinknek? Biztos vagyok benne, hogy nem.

Grexa Liliána hangsúlyozta, hogy a nemzetiségeik elsőként tapasztalják a politikai üzenetek negatív hatásait a mindennapokban. A nemzetiségi szószóló arra kérte a magyar és az ukrán kormányt, hogy "konfliktusos helyzetben is inkább a tárgyalás és az együttműködés útját válasszák, még akkor is, ha úgy tűnik, hogy nincs miről beszélni a másik féllel".

Grexa Liliána arra kérte a jelenlévőket, hogy kerüljék az ellenségeskedés szítását, és inkább a béke lángját tartsák magasan.

Soltész Miklós kifejtette, hogy bár fegyveres támogatást nem nyújtanak Ukrajnának, a háború kezdete óta folyamatosan biztosítanak humanitárius segélyt a szomszédos ország számára.

Egyik oldalon minden humanitárius segítséget megadunk, a másik oldalon pedig azt tapasztaljuk, hogy az ukrán politika - nem az ukrán emberek - olyan mértékben tesz Magyarország politikájával szemben, ami teljesen elfogadhatatlan. Azt tapasztaljuk, hogy mind a parlamenti ellenzék egy része, mind a parlamenten kívüli ellenzék ezt a politikát kiszolgálja

- zárta a napirend előtti felszólalásokat az államtitkár.