Donald Trump újra a figyelem középpontjába kerülhet, hiszen tervei szerint drasztikus vámemeléseket vezetne be, amelyek a gyógyszerek árát is jelentősen megemelhetik. A politikai táj képét tovább árnyalhatja, ha a javasolt intézkedések valóban életbe lépn
Donald Trump új vámok bevezetését fontolgatja gyógyszerekre, csipekre és félvezetőkre, hogy ösztönözze a gyártást az Egyesült Államok területén. Az amerikai elnök úgy véli, hogy a gyógyszeripar esetében akár 250 százalékos vámok is segíthetnek a helyi termelés fellendítésében. Bár a javasolt intézkedések még kidolgozás alatt állnak, Trump már most hangsúlyozza, hogy céljai között szerepel a globális olajárak csökkentése, valamint az orosz állami bevételek mérséklése is.
Az Egyesült Államok külön vámokat vezet be a gyógyszerekre, félvezetőkre és csipekre – jelentette be Donald Trump elnök, ahogy arról az MTI is beszámolt. A CNBC televízió reggeli műsorában adott telefonos interjújában Trump kifejtette, hogy az új vámok bevezetését "egy héten belül" nyilvánosságra hozza, és ezek célja, hogy ösztönözze a gyártókat a hazai termelésre.
Donald Trump véleménye szerint a gyógyszeripari termékekre akár 250%-os vámot is bevezethetnek. Megjegyezte, hogy kezdetben "alacsony vám" kerülne alkalmazásra, azonban egy éven belül, maximum másfél év alatt, a díjak jelentős mértékben, akár 150%-ra vagy még inkább 250%-ra is növekedhetnek.
Az amerikai elnök a gyógyszerekre kilátásba helyezett vámokkal szintén a belföldi előállítás visszaépítésére ösztönözné a vállalatokat. Donald Trump hozzátette, hogy a vámrendszerrel kapcsolatos intézkedések még "távol állnak" a lezárulástól.
Az elnök a legutóbbi interjújában hangsúlyozta gazdasági stratégiájának részeként a kőolaj globális árának további csökkentését. Kiemelte, hogy ennek a lépésnek jelentős következményei lennének, mivel az orosz állam bevételei drámaian csökkennének, ami lehetetlenné tenné számukra az ukrajnai konfliktus anyagi támogatását.
Donald Trump áprilisi bejelentése világszerte nagy port kavart. Az exelnök egy széleskörű, jelentős exportvámok bevezetését tervezte, melyek végül ideiglenesen elmaradtak. Ezek a vámok azt jelentették volna, hogy az Egyesült Államokba irányuló áruk forgalmazói kötelesek lettek volna díjat fizetni a termékeik behozataláért.
Az elnök megígérte, hogy minden országnak lehetősége lesz tárgyalni az Egyesült Államokkal az exportvámok esetleges mérsékléséről, ennek határidejét pedig az adminisztráció folyamatosan kitolta, legutóbb augusztus 1-ig, ami az államfő szerint már tényleg az utolsó esély volt a megegyezésre.
Trump határozottan kiállt amellett, hogy a megegyezési határidőt nem tolják el. Szerdán a Truth Social közösségi média platformján, nagybetűs üzenetében kijelentette: "AZ AUGUSZTUS ELSEJEI HATÁRIDŐ, AZ AUGUSZTUS ELSEJEI HATÁRIDŐ. SZILÁRDAN ÁLLUNK, NEM HOSSZABBÍTJUK MEG. EZ EGY NAGY NAP LESZ AMERIKÁNAK."
Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Unió Bizottságának elnöke és Donald Trump már eljutottak egy megállapodásra, bár ezt a tagállamoknak még hivatalosan jóvá kell hagyniuk. A Brüsszel és Washington közötti keretmegállapodás a legtöbb európai exporttermékre, például az autókra és gyógyszerekre 15 százalékos általános vámot vezetne be az Egyesült Államok irányába.
A 30 százalékos fenyegetés csökkentése érdekében az Egyesült Államok néhány exportterméke vámmentességet kapott. Ezen kívül az Európai Unió vállalta, hogy növeli az amerikai gáz vásárlását, valamint bővíti a tengerentúli beruházásait. Jelenleg azonban csak korlátozott információval rendelkezünk a megállapodás részleteiről.
Mint írtuk, az Unióból 2020-ban távozó Egyesült Királyság az elsők között állapodott meg Trumppal. A korai megegyezésért jutalmul, és a két ország történelmi barátságra való tekintettel, Keir Starmer és Donald Trump az unióénál 5 százalékkal kedvezőbb, 10 százalékos vámtételben egyeztek meg. Emellett Londont - a sok más országgal szemben érvényes - 50 helyett csak 25 százalékos ágazati vámok terhelik az acél és alumínium bevitelére.
Japánt - és ahogy fentebb írtuk - Dél-Koreát az elnök 25 százalékos vámmal fenyegette, amely a két fejlett ázsiai gazdasági hatalom autóipari és elektronikai cégeit rendkívül komolyan érintette volna. Az elnök azonban Tokióval és Szöullal is egyezségre jutott. Mindkét ország beszállítóit 15 százalékos vám terheli majd az amerikai piacon, és komoly beruházásokra is vállalást tettek. Dél-Korea 350 milliárd dollárt, Japán 550 milliárdot invesztál az Egyesült Államok gazdaságába.
A délkelet-ázsiai államok gyors lépéseket tettek az Egyesült Államokkal való megállapodás érdekében. A Washingtonnal szoros kereskedelmi kapcsolatot ápoló országok közül a Fülöp-Szigetek és Indonézia 19%-os vámról állapodtak meg. Indonézia emellett amerikai Boeing repülőgépeket is vásárol, ezzel tovább erősítve a kétoldalú együttműködést.
Történelmi jelentőségű megállapodás született Vietnám és az Egyesült Államok között, hiszen ez az első kereskedelmi egyezmény a kommunista hatalomátvétel és a vietnámi háború óta. Hanoi beszállítói a termékeik árának 20%-át kötelesek megfizetni a határon, de ha vietnámi áruk más országokon keresztül jutnak el az Egyesült Államokba, akkor ez az arány 40%-ra emelkedik. A megállapodás keretein belül Washington vámmentesen szállíthat autókat Vietnám területére. Emellett az amerikai kormány Pakisztánnal is megállapodott, lehetővé téve, hogy amerikai vállalatok részt vegyenek az ország gazdag olajkészleteinek kiaknázásában, de a muszlim köztársaságnak járó esetleges kedvezményekről egyelőre nem érkezett információ.
