Demeter Szilárd: A legtehetségesebb és legjobban felkészült szakembereink távoznak.

Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) elnöke hangsúlyozta, hogy az alacsony bérek következtében a legjobban képzett szakemberek elhagyják a közgyűjteményi szektort. Szerinte a bérek rendezéséhez körülbelül két-három milliárd forintra lenne szükség. Az MNMKK 2025-ös fejlesztési stratégiájának keretében említette, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeumban már sikeresen bevezettek egy életpályamodellt, amelyet a társintézményekben is szeretnének alkalmazni. Ez a lépés jelentős előrelépést jelenthet a muzeológusok alulfizetettségének kezelésében.

A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MMNKK) egy új korszak kezdetét jelzi, hiszen egy áprilisi kormányhatározat eredményeként alakult meg. Jelenleg több mint negyven tagintézménnyel büszkélkedhet, amelyek között olyan jelentős hazai kulturális intézmények találhatóak, mint a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Természettudományi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, valamint a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum. Ráadásul nemrégiben önálló státuszt kapott a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum is, ezzel tovább gazdagítva a központ sokszínűségét és jelentőségét a hazai kulturális életben.

Az elnök kijelentette, hogy a tagintézmények főigazgatói jelentős szabadságot, autonómiát élveznek.

Demeter Szilárd az MMNKK 2025-ös fejlesztési stratégiájának ismertetése során hangsúlyozta, hogy a tagintézmények jövő januártól új szervezeti és működési szabályzatot fognak alkalmazni. Hosszas ideológiai és kultúrpolitikai értekezés után arra is rámutatott, hogy nemzetközi szinten szükség van nemzeti kultúránk új pozicionálására. Ennek első lépéseként közép-európai helyzetünket kell alaposan újragondolnunk, miközben fontos szerepet kell vállalnunk a Kelet és Nyugat közötti hídépítésben.

Az elnök véleménye szerint Magyarország törekvése, hogy a nemzetközi színtéren is kiemelkedő és befolyásos kulturális szereplővé váljon. Ennek érdekében az első lépést a regionális tudásközpontok létrehozásában látja.

Hálózati kapcsolatok és kulturális kiválóság: Az együttműködés ereje A modern világban a hálózatok szerepe kiemelkedő fontossággal bír, különösen a kulturális kiválóság szempontjából. Az együttműködés, a tudásmegosztás és a kreatív interakciók révén a különböző kultúrák és közösségek gazdagabbá válnak, és új perspektívákat nyernek. A kulturális kiválóság nem csupán a művészetekben és a tudományban nyilvánul meg, hanem a társadalmi kapcsolatokban és a közösségi életben is. A hálózatok lehetőséget adnak arra, hogy a különböző háttérrel rendelkező egyének és csoportok összeérjenek, tapasztalataikat és ötleteiket megosszák, így egy dinamikus, folyamatosan fejlődő kulturális ökoszisztémát alkotva. Az ilyen típusú együttműködés nemcsak a kreativitás növelését szolgálja, hanem hozzájárul a társadalmi kohézió erősítéséhez is. A kulturális kiválóság elérése érdekében fontos, hogy a különböző hálózatokban aktívan részt vegyünk, valamint támogassuk a sokszínűséget és az inkluzivitást. Csak így érhetjük el, hogy a kultúra mindenki számára elérhető és inspiráló legyen, és hogy a jövő generációi is gazdag örökséget örököljenek.

Demeter Szilárd szerint a tagintézmények közötti hálózatos együttműködés révén (a múzeumok tevékenységének összehangolása) valósítható meg a kultúrkiválósági program, amelynek lényege, hogy a nemzeti öntudat erősítése kulturális örökségünk megélésén és továbbörökítésén keresztül.

A muzeológusok szerepe a jövőben kulturális tudásmenedzserként is kibővül, ahol nem csupán a hagyományos kiállításokért, hanem az élmények megteremtéséért is felelnek. Eközben a könyvtárosok adatkurátoroként aktívan részt vennének digitális archívumok létrehozásában és metaadatok elemzésében, valamint innovatív adatbázisok fejlesztésében. E kiterjesztett szerepfelfogás célja, hogy a közgyűjtemények a hiteles tudás fellegváraivá váljanak, ahol a látogatók gazdag és változatos tartalomhoz juthatnak.

Demeter Szilárd hangsúlyozta, hogy céljuk egy olyan kulturális ökoszisztéma megteremtése, amely lehetővé teszi a magyar társadalom számára, hogy újra felfedezze és megerősítse kultúrahordozó szerepét. A jövőben ez a szerep még hangsúlyosabbá válik, ami új lehetőségeket teremt a kulturális fejlődés és identitás megőrzése terén.

Demeter Szilárd nyíltan kifejezte aggodalmát az alacsony bérek következményei kapcsán, hangsúlyozva, hogy a legmagasabban képzett szakemberek elvándorlása komoly problémát jelent a közgyűjtemények számára. Szerinte a helyzet sürgős megoldást igényel, mert csak így lehet hosszú távon megtartani a tehetséges dolgozókat, akik elengedhetetlenek a szakterület fejlődéséhez.

Az MNMKK elnöke bejelentette, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeumban már sikeresen alkalmazott életpályamodell kiterjesztését tervezik a kapcsolódó intézményekre. Ez a lépés jelentős előrelépést hozhat a muzeológusok alacsony bérének problémájának megoldásában. Ezen kívül említést nyert, hogy a tagintézmények infrastrukturális fejlesztéséhez körülbelül 150-200 milliárd forintnyi forrás szükséges.