"Budapesten is jelen van a Hamasz, ezt fontos, hogy tudják!" - nyilatkozta egy palesztin szakértő a Heteknek.
Mostantól mindenki, aki előfizet a Hetek nyomtatott kiadására, egy különleges online előfizetéssel is gazdagodik! Ezzel csütörtökönként már a legfrissebb számot olvashatja, ráadásul teljes archívumunk is a rendelkezésére áll! További információkért keresse fel a Heteket vagy látogasson el a https://www.hetek.hu/elofizetes weboldalra!
Londonban és Berlinben való jelenlétük egyértelmű. A kutató hangsúlyozza, hogy az a nézet, miszerint itt gázai háború zajlik, téves. Valójában a helyzet sokkal összetettebb, és nem csupán izraeli-palesztin konfliktusról van szó.
Itt a központi szereplő Irán. Unalmas közhelynek, némelyek számára talán összeesküvésnek tűnhet, de tulajdonképpen iráni pénzből, iráni fegyverekkel, részben iráni utasításra vív háborút Izrael ellen jelenleg is egy sor terrorszervezet.
Ha a Hamasz holnap varázsütésre eltűnne, könnyedén helyét foglalhatná el egy tucat másik terrorszervezet, amelyek folytatnák a "szabadságharcukat". A konfliktus mély gyökerei és a politikai feszültségek miatt a helyzet nem oldódna meg csupán egy csoport eltűnésével; a harc és a feszültség továbbra is jelen lenne, új arcokkal és új stratégiákkal.
Bármi is legyen a helyzet, egy terrorszervezet csak addig élhet, ameddig létezik egy olyan közösség, amelyik támogatja őket. Ezt a tényt sokan nem képesek felfogni a világban.
A gázai civil lakosság egységét, kollektív identitását az a mítosz alapozza meg, hogy őtőlük a zsidók elvették az otthonukat, és az egységüket az a remény biztosítja, hogy oda nekik van joguk visszatérni. Sőt profetikus víziójuk is van, mely szerint vagy 2027-ben, vagy 2040-ben eljön az az apokaliptikus helyzet, amikor az "ígéret" szerint legyőzik, és visszafoglalják Izraelt.
Teljesen mindegy, hogy ezek hamis állítások, ez a gázai ember identitása, amelyet jelenleg beléjük a Hamasz táplál csecsemő kortól kezdve: fegyveres harc árán ezt el lehet érni.
Izrael nemzetvédelmi harca valójában nem csupán a Hamasszal folytatott kommunikációs szinten zajlik; a helyzet sokkal összetettebb. A dzsihadista ideológia jelentette közvetlen veszélyt kellene felszámolni, amely nemcsak Gázából, hanem sokkal szélesebb spektrumból, és nem csupán terrorista csoportok által érkezik.
A zsidó állam felszámolásának elképzelése, valamint a cionizmus démonizálása nem csupán a Közel-Keletre korlátozódik; e jelenségek egyre inkább hallhatóak az európai nagyvárosok utcáin, közösségi platformjain és a médiában is.
Sajnos Magyarországon, különösen Budapesten, a Hamasz propaganda-háborúja is érezteti hatását.
A palesztinok számára másféle életlehetőségek is létezhetnek: Júdea és Szamária területén a nyugalom valamivel jobban érezhető, ahol az izraeli-arabok, vagyis a palesztinok, valódi egyenrangú állampolgárokként élhetnek. Gázában azonban a helyzet eltérő, és nem Izrael tehet arról, hogy ott a körülmények másképp alakulnak.
