A sósavval való bosszú: Egy különleges bűncselekmény a Kádár-korszak árnyékában A Kádár-korszak Magyarországának szürke mindennapjaiban, amikor a politikai elnyomás és a társadalmi feszültségek uralták a légkört, egy példa nélküli bűncselekmény rázta meg

Dulai Péter "Neki is sósavat öntsenek a szájába! Népharag és példa nélküli ítélet az utolsó előtti női kivégzett büntetőügyében" című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 22. évfolyamának 4. számában található. A művet teljes terjedelmében elérheted az alábbi linken.

Bevezető

Magyarországon a hazai bíróságok jogerős ítéletei alapján végrehajtott kivégzettek teljes körű, minden korszakra kiterjedő névsora sajnos nem érhető el.

A Nemzeti Emlékezet Bizottságának közreműködésével végzett kutatás során összeállították a halálbüntetések névsorát, amely az 1945. február 4-étől az utolsó végrehajtásig, 1988. július 14-ig terjed. A kutatás vezetői hangsúlyozzák, hogy az egyes büntetőügyek vizsgálata, különösen az 1956-os forradalom utáni megtorló perek során, világossá tette: számos szabadságharcost és politikai ellenállót ítéltek el köztörvényes vádak alapján, akár részben, akár teljes egészében halálra. Ezért minden egyes kivégzett esetében az ártatlanság vagy bűnösség megítélése alapos és különálló vizsgálatot követel meg.

A több mint ezerkétszáz nevet tartalmazó táblázatban huszonnyolc női kivégzett szerepel. E nevek közül a bűnügyi iratok alapos átvizsgálása alapján négy esetben egyértelműen megállapítható, hogy a köztörvényes bűncselekmények miatt jogerős halálos ítéletet hoztak. A négy kivégzett közül hármat minősített emberölés miatt ítéltek el, míg Szabó Imréné, a negyedik, csupán emberölési kísérletért kapta meg a korszak legszigorúbb büntetését.

Az alábbiakban a jogerős bírósági határozat alapján idézek az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásból, a Legfelsőbb Bíróság által jogerőre emelt ítéletből annak indoklásából, valamint az elítélt kegyelmi kérvényének elutasításához kapcsolódó dokumentumokból. A büntetőügyben keletkezett releváns iratokat a Budapest Főváros Levéltára őrzi.

A sósavas támadás hátterének megértése érdekében fontos áttekinteni a történelmi és politikai kontextust, amely ehhez a drámai eseményhez vezetett. Az előzmények között szerepelnek a feszültségek fokozódása, a diplomáciai kapcsolatok romlása, valamint a gazdasági érdekek ütközése. E tényezők együttes hatása hozta létre azt a feszültséget, amely végül a sósavas támadás kirobbanásához vezetett. A konfliktus gyökerei mélyen nyúlnak vissza, és megértésük elengedhetetlen a történtek teljes körű értelmezéséhez.

Elsőként röviden összefoglalom a hazai kriminalisztika történetében példátlan bűncselekményt. A rossz családi körülmények közt nevelkedett Szabó Imréné (szül.: Simon Teréz) már tizennégy éves korától kezdve dolgozni kényszerült. Háztartási alkalmazottként és takarítónőként próbált megélni, majd a fővárosba költözése után házasságot kötött Szabó Imrével, akivel rövidesen elváltak. 1960 novemberében ismerkedett meg a családos Makkó Tiborral, akivel másfél évig szerelmi kapcsolatban voltak.

Makkó Tibor számára később terhessé vált ez a kapcsolat, de hiába közölte szeretőjével, hogy be kívánja fejezni a mindenki előtt titkolt viszonyt, Szabóné nem volt hajlandó lemondani a férfiről. "Makkó Tibor a találkozásaik alkalmával többször is ajánlotta a vádlottnak, hogy próbáljanak szakítani.Egy ilyen vitatkozás alkalmával - 1961. nyarán - Makkó Tibor kijelentette, hogy ezt nem bírja tovább és bejelenti a rendőrségen. El is ment a VI. kerületi kapitányságra - ahová vele együtt elment a vádlott is - azonban mivel sokáig kellett várakoznia, elállt a szándékától."

Szabó Imréné elutasította a munkalehetőséget és az ideggyógyászati kezeléshez szükséges orvosi beutalót is, mindezt azért tette, hogy ne kerüljön távol Makkó Tibortól. A férfi ugyanis "1962. február 8-a óta" igyekezett elkerülni a vádlottal való találkozást. Azonban 1962. március 20-án, a bűncselekmény napján, mégis egy találkozót szerveztek, amelyről Makkó Tibor mindent megpróbált, hogy kibújjon.

A történet végül Makkó Tibor munkahelyén ért el egy drámai csúcspontot, amikor a nő, Szabó Imréné, nyilvánosan kijelentette: "…megállj, borzalmas dolgokat fogok neked okozni, amire nem is számítasz, olyasmit, amilyent te okoztál nekem." Hazafelé tartva a VI. kerületi Benczúr utcai otthonába, elhatározta, hogy elpusztítja Makkó Tibor két gyermekét és az édesanyjukat. Ha ez a terv nem valósulna meg, akkor sósavval leönti őket, ezzel egész életükre elcsúfítva őket.