Az ország egyik legértékesebb alföldi erdejében három hektárnyi területet teljesen kiirtottak.
A Fényi-erdőben végzett tarvágás utáni tájkép - Fotó: Gálhidy László / WWF
Az ország egyik legértékesebb természetvédelmi területén, a Bátorliget szomszédságában elhelyezkedő Fényi-erdőben a Nyírerdő Zrt. három hektáron tarra vágásra került - erősítette meg a WWF Magyarország egy nemrégiben megjelent cikkében, amely a Telexhez is eljutott.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye határain belül, a román határ közelségében található erdő az egyik utolsó, megmaradt alföldi terület, amely a természetes állapotához legközelebb áll. E különleges hely megőrzéséért nagy részben a Károlyi család felelősségteljes hozzáállása a kiváltó tényező, akik évszázadokon keresztül vadászterületként használták, és így minimális mértékben avatkoztak be az ökoszisztémába. Az 1930-as években Soó Rezső növénytani professzor javaslatára gróf Károlyi József a terület egyedülállóbb jellemzőit természetvédelmi emlékhelyként ismerte el. Később, 1953-ban a hely hivatalosan is országos jelentőségű természetvédelmi területté vált, amint azt az Erdőrezervátum.hu-n megjelent 2021-es cikk is említi.
A Fényi-erdő különleges ökológiai jellemzőivel tűnik ki, ötvözve a hegyvidék és az alföld varázsát. Az itt található értékes, érett faállomány mellett számos ritka lágyszárú növényfaj is otthonra lel, így például az árnyékliliom, a podagrafű, a turbánliliom és a hagymás fogasír. A holtfák jelentősége sem elhanyagolható, hiszen nagy számban jelen vannak, és ezzel hozzájárulnak a biológiai sokféleség fenntartásához, hiszen menedéket nyújtanak gombáknak, rovaroknak és madaraknak egyaránt.
A Fényi-erdő évtizedek óta a legmagasabb védettségi szintre aspiráló erdőrezervátum, hiszen a szükséges tudományos kutatások már régóta elkészültek. Ennek ellenére valamiért soha nem nyilvánították ki hivatalosan ezt a különleges státuszt.
Az Erdőrezervátum név önmagában is sokat mond, de a Fényi-erdő értéke olyan kiemelkedő, hogy fel sem merülhetett volna a védett terület tarvágása. Bár lehetséges, hogy szükség volt erdőkezelésre (ami a favágás „szépelgő” kifejezése), az nem jelentheti azt, hogy egységes letermelésre került volna sor. Egy olvasónk szerint a terület levágása még 2024 novemberében történt, amit alátámasztani látszik a Nyírerdő által november 8-án közzétett ajánlattételi felhívás és méretjegyzék, amely a Bátorliget 5/I erdőrészlet kocsányos tölgyfáira vonatkozik. Eszerint 71 köbméternyi faanyag szerepel a listán.
A Nyírerdő Zrt.-nek kérdéseket küldtünk arról, hogy miért volt szükség a háromhektáros terület letermelésére, és hogy erre kaptak-e engedélyt a területileg illetékes Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Kormányhivataltól. Utóbbi az válaszolta, hogy: " a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal szakkérdést vizsgált az ügyfél által a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalnál kérelmezett eljárásban."
Egy, a területen jártas informátorunk úgy tudja, hogy a Nyírerdő mindig csak engedéllyel végez favágásokat, szerinte most sem történt ez másképpen, ezt a kormányhivatal is lényegében megerősítette. A kérdés inkább az lehet, hogy a kormányhivatal milyen indokkal adott ki engedélyt, és bevonta-e szakmai véleményezőként a Hortobágyi Nemzeti Parkot. Ha a nemzeti park adott is ki szakvéleményt, a kormányhivatal még azt sem köteles betartani. Természetesen a kormányhivatalt is megkerestük a kérdéseinkkel, és várjuk a válaszaikat. A Hortobágyi Nemzeti Parkhoz még február végén fordultunk, hogy tudnak-e a Fényi-erdő történt tarvágásról, és hogy tudnak-e az engedélyezésről, de választ azóta sem kaptunk. A hozzánk forduló olvasónk szerint a nemzeti park nem tudott a tarvágás tervéről.
"Ahhoz, hogy egy ilyen komplex és idős fák által dominált élőhely újra létrejöjjön, legalább másfél évszázadra van szükség. Kérdéses, hogy a klímaváltozás jelenlegi irányvonalai mellett ez valaha is megvalósulhat-e; azonban valószínű, hogy az ártéri tölgyes, amelyet elveszítettünk, már soha nem tér vissza. A kivágott erdő élővilágának néhány képviselője ugyan próbálhat áttelepülni a közeli erdőfoltokba – de ez ritkán zökkenőmentes, hiszen az odúk többsége már foglalt. Az aljnövényzetet nagyrészt megsemmisíti a nyári tűző nap, míg a holt faanyaghoz kötődő rovarok egy része elvész a faanyag elszállítása vagy elégetése során." - fogalmazott Gálhidy László, a WWF Magyarország erdészeti programvezetője.
