Krasznahorka története és szépsége mindig is lenyűgözte az embereket. E varázslatos helyszín nem csupán a múlt emlékét őrzi, hanem a jelenben is számos kalandot kínál. A kastély impozáns sziluettje a táj fölé emelkedik, mesélve a régi idők hőseiről és leg

Krasznahorka vára 2025 márciusában, 13 évvel a tűzvész után

Az egykori rozsnyói ferences kolostorban működő kulturális-kreatív központban rendezett beszélgetésen Barczi Gyula, a betléri múzeum volt igazgatója, a krasznahorkai várba tervezett kiállítások társszerzője, Erika Šmelková, volt betléri igazgatóhelyettes, a vár felújításának korábbi projektmenedzsere és Róbert Erdélyi építészmérnök, a felújítás vezető metodikusa vett részt.

A beszélgetésre meghívták a kulturális minisztérium és a Szlovák Nemzeti Múzeum (SNM) képviselőit is, de nem jöttek el. Barczi Gyula hangsúlyozta, bár olyan személyi változásokra került sor, amelyek gátolják a felújítást, a rendezvénnyel nem céljuk a vádaskodás, ehelyett azt szeretnék elmagyarázni, hogy annak idején milyen szempontok alapján láttak neki a helyreállításnak, milyen stádiumban vannak a felújítási munkálatok és miért, milyen folyamatok zajlanak a vár körül.

Megjegyezte, a két említett intézmény jelenlegi vezetésével folyamatosan próbáltak párbeszédet kezdeményezni, felajánlani szakmai segítségüket, hisz évek munkáját fektették a vár felújításának előkészítésébe, de úgy tűnik, erre nincs igény. Leszögezte, nem a személyük a lényeges, hanem a vár, a műemlék sorsa, hisz az a régió szempontjából is rendkívül fontos, ráadásul maga a felújítás a mértékét és jellegét tekintve párját ritkítja az országban, rég nem volt hasonló és valószínűleg sokáig nem is lesz.

Erika Šmelková rámutatott, hogy a tűzvész következményeként egyértelművé vált, hogy sokkal jelentősebb beavatkozásokra van szükség, mint azt korábban tervezték. A szocialista időszak alatt végzett szakmaiatlan munkák következtében hiányoztak a korszerű vízvezeték- és csatornahálózatok, valamint a megfelelő tűzvédelmi rendszerek. Bár próbálták ezeket a hiányosságokat orvosolni, a hosszas engedélyezési folyamatok gyakran elhúzódtak, és például az elvi építési engedély megszerzése akár egy évet is igénybe vehetett. Rámutatott arra is, hogy az SNM vezetésével folytatott kommunikáció már a kezdetektől fogva problematikus volt, a betlériek évekig nem rendelkeztek semmilyen hatáskörrel a felújítás ügyében, míg később a Pozsonyban született hibás döntésekért rajtuk kérték számon a felelősséget. Példaként említette a nem megfelelően megtervezett tetőszerkezetet, amely ügyben már hét éve zajlik a per. Hangsúlyozta, hogy soha nem ellenezték a különféle ellenőrzéseket, és ezek során nem tapasztaltak szabálytalanságokat.

Róbert Erdélyi a felújítás megkezdése előtt alapos kutatómunkát végzett, hogy minél több információt gyűjtsön a vár történelméről és az ott végbement átépítésekről. Mindezek fényében határozták meg, hogyan kívánják visszaállítani a vár megjelenését a rekonstrukció során. Céljuk az volt, hogy egy konkrét történelmi pillanatot elevenítsenek meg, nem csupán egy összefonódott, vegyes képet a vár különböző építési fázisaiból. A begyűjtött képi és egyéb dokumentumok alapján úgy döntöttek, hogy a vár visszaállítását a 19. és 20. század fordulójának, valamint a második világháború előtti állapotának megfelelően végzik, ahogy azt az Andrássyak megálmodták.

A beszélgetés során a szakemberek, akik részt vettek a nagyszabású projekt koncepciójának kidolgozásában, részletesen körüljárták a felújítás történetét és terjedelmét, az eredeti ütemtervet és a költségvetést, valamint azokat a kulcsfontosságú problémákat, amelyek az elmúlt hónapokban vita, illetve félreértelmezés tárgyává váltak.

A megbeszélés során több fontos téma is szóba került, többek között a felújítás metodológiájának kidolgozása, az engedélyezési eljárások részletei, valamint a tetőszerkezetekkel kapcsolatos kihívások. Kiemelték, hogy miért vált szükségessé egy nagyobb parkoló és látogatóközpont létesítése a vár alatt, valamint miért a legmagasabban fekvő, úgynevezett felső vár felújítása került a projekt végére. Továbbá szó esett a műtárgyak restaurálásának folyamatáról, és arról is, hogy milyen arculatot kellene kialakítani a kiállítások számára, valamint milyen szolgáltatásokkal kellene gazdagítani a látogatók élményét a vár megnyitását követően.

Barczi Gyula lapunknak nyilatkozva elmondta, több súlyos probléma is van, amely akadályozza az előrelépést a vár felújítása kapcsán.

A minisztérium és az SNM vezetősége részéről csupán fenyegetéseket tapasztalunk, konkrét tervekről viszont egy árva szó sem esik. Az egyetlen téma, amiről beszélnek, az a múltbeli hibák felsorolása. Kifejtette, hogy többszöri próbálkozásuk ellenére nem sikerült kapcsolatot kialakítani velük.

- Nyitott vagyok a közös munkára, de ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, nekik is tennie kell egy lépést - tette hozzá.

Egy másik jelentős probléma, hogy a kivitelező cég nem tudja tartani a szerződésben rögzített ütemtervet, így a munkálatok előrehaladása nem olyan ütemben zajlik, hogy a vár jövőre megnyithassa kapuit a látogatók előtt.

A gondosan kidolgozott tervek, melyeket elismert szakértők évek során alakítottak ki, jelenleg a fiók mélyén hevernek. Az enteriőrök közbeszerzési eljárásai nem indultak el, a tárlatok előkészítése is stagnál, és a restaurálási munkálatok is megakadtak. Az építkezés előrehaladása megállt. A kezdeti elképzelések szerint 2025-re be kellett volna fejezni az alsó- és középső vár felújítását, valamint el kellett volna kezdeni a kiállítások elhelyezését is. Jelenleg azonban bizonytalanok vagyunk a jövőt illetően. A finanszírozási problémák mellett, amelyek szintén egyre égetőbbek, a személycserék okoznak fejtörést, hiszen a múzeumban alig akad olyan szakember, aki a tárlatokért vagy a gyűjteményekért felelősséget tudna vállalni. Betlérben szinte már szakértők sincsenek - tette hozzá, miközben reménykedik abban, hogy a jövőben végre kedvező fordulat következik be, és elérhetjük közös célunkat, Krasznahorka várának szakszerű felújítását.