Az Európai Bizottság sajnálattal konstatálja Trump számos kezdeményezését, azonban nyitott a tárgyalásokra különböző gázszállítási lehetőségekről.
Az Európai Bizottság felkészült arra, hogy tárgyalásokat folytasson az Egyesült Államokkal a cseppfolyós földgáz (LNG) vásárlásának bővítéséről – nyilatkozta kedden Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület szóvivője. A kijelentésre a legújabb amerikai elnök, Donald Trump korábbi nyilatkozatai adtak okot, amelyek arra utaltak, hogy az EU-nak érdemes lenne több amerikai LNG-t beszereznie. Novemberben, a budapesti EU-csúcson Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, már kifejezte nyitottságát arra, hogy csökkentsék az orosz gázimportot.
Az uniós testület jelenleg nem rendelkezik szerződéssel LNG vásárlásáról, azonban nem teljesen üres kézből indulnak. Itkonen hangsúlyozta, hogy már az Egyesült Államok korábbi kormányával is folytattak előzetes egyeztetéseket. Első lépésként fel kell venniük a kapcsolatot az új vezetéssel. Jelenleg a bizottsági elnök és Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő napirendjén még nincs terítéken találkozó, amit a testület megerősített.
Az USA elnöke egy sor rendelettel kezdte az elnökségét. Egyelőre nem váltotta be a korábbi fenyegetését és nem vetett ki vámokat az EU-ra, de többek között kiléptette az USA-t az Egészségügyi Világszervezetből (WHO-ból) és gyakorlatilag a globális minimumadóról szóló egyezményből is. Utóbbit sajnálják Paula Pinho vezető szóvivő szerint, Eva Hrnčířová egészségügyi szóvivő pedig a testület aggodalmát fejezte ki a WHO elhagyása miatt. Remélte, hogy az USA megfontolja a formális kilépést. Elismerte: van még mit javítani a szervezeten, ezért párbeszéd kell a reformjáról, de a vírusok nem állnak meg a határoknál, világszintű együttműködésre van szükség a vírusok ellen. Azt még elemzik, hogy a kilépés miatt kieső befizetések rónának-e nagyobb terhet az EU-ra. Nem kommentálták Elon Musk techmilliárdos karlengetését Trump beiktatási ceremóniáján.
Kedden az Európai Parlamentben a Trump elnökségének uniós következményei álltak a figyelem középpontjában. Adam Szlapka, a tagállami Tanács soros lengyel elnökségének képviseletében, hangsúlyozta, hogy a transzatlanti kapcsolatok megerősítése közös érdekünk. Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja komoly fenyegetést jelent a globális rendre, ezért elengedhetetlen, hogy folytassuk a támadott ország támogatását. Egyetértek Trumppal abban, hogy a háborút mielőbb le kell zárni, de ennek igazságos és tartós békére van szüksége, amelybe Ukrajnát is be kell vonni, míg Oroszország nem érvényesítheti akaratát. Ezt az álláspontot az állam- és kormányfők, köztük Orbán Viktor is többször egyetértenek és támogatják.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok szoros kereskedelmi kapcsolatban állnak, és mindkét fél számára kulcsfontosságú a partneri viszony megerősítése. Az EU elkötelezett a párbeszéd folytatása mellett, különös figyelmet fordítva az energiapolitikára is. Az orosz források kiváltására irányuló törekvések keretében az Unió már jelentős mennyiségű amerikai cseppfolyós földgázt vásárol. Ezzel együtt az EU határozottan védi a gazdasági érdekeit, és folytatja a demokratikus értékek megóvására irányuló erőfeszítéseit. A lengyel EU-ügyi miniszter hangsúlyozta, hogy az Unió nyitott arra, hogy fokozottabban részt vegyen saját védelmének biztosításában, hiszen már most is közel egyharmaddal nagyobb összeget fordít erre, mint a 2022-es orosz invázió előtt.
Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke, a szövetségi és baráti kötelékek fontosságát hangsúlyozta, kijelentve: "Ami tegnap érvényes volt, az ma és holnap is az marad." Az Európai Unió továbbra is elkötelezett a többoldalú, szabályalapú nemzetközi rend támogatása mellett, amelynek alapelvei között szerepel a határok sérthetetlensége és a nemzeti önrendelkezés. Az uniós vezetők határozottan állítják, hogy Ukrajna támogatása folytatódik mindaddig, amíg szükséges. Šefčovič figyelmeztetett arra, hogy az EU és az Egyesült Államok gazdasági kapcsolatai a világon a legszorosabbak, és számos területen kölcsönösen támaszkodnak egymásra. Az alelnök a gyakorlatias megközelítést célozta meg, említést nyert az LNG-import növelése is, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy szükség esetén megvédik érdekeiket, és sajnálkozását fejezte ki az Egyesült Államok Párizsi Egyezményből való kilépése miatt.
A felszólaló képviselők általában az együttműködés jelentőségére helyezték a hangsúlyt. Schaller-Baross Ernő, a Fidesz politikusa, úgy véli, hogy az EU elszigetelődött helyzetbe került. Kifejtette, hogy az Európai Parlamentben és az Európai Bizottságban a baloldali politikai szereplők már évtizede folyamatosan kritikával illetik Trumpt és amerikai partnereinket. Az új elnök viszont az általa tett ígéreteknek megfelelően arra készül, hogy megvédje az Egyesült Államok határait, "megfékezze a társadalomra káros woke ideológiát", és erősítse a gazdaságot. Javasolta, hogy keressük a közös munkát vele. Lakos Eszter, a tiszai régió képviselője, hangsúlyozta, hogy a védelmi ipar, a kiberbiztonság és az új technológiák terén közösek az érdekeink. Az együttműködéssel lehetőség nyílik arra, hogy az európai polgárok számára megfizethető energiát biztosítsunk. Figyelmeztetett arra is, hogy egy kereskedelmi háború csak a konkurenseinket erősítené, ami nem lenne előnyös számunkra.
