Fénylő, gazdag húsleves és selymes, lágy krémes - a legkedvesebb filmes falatok, amelyek mindig emlékezetes pillanatokhoz kötődnek.

Megérkeztek az első fényképek a grazi iskolai lövöldözés 21 éves elkövetőjéről.

"Az a tiéd, amit megeszel" - mondja Gyuszi bácsi unokaöccsének, Imit, a Sose halunk meg című film hatodik krémese után. Most itt a nagyszerű alkalom, hogy a magyar filmek 37 emlékezetes gasztronómiai pillanatával gazdagodjunk, bár lehet, hogy nem fogunk annyira megtelni, mint Imi a krémesekkel. Ezeket a felejthetetlen ízeket akár saját kezűleg is elkészíthetjük!

Az Ünnepi Könyvhét keretein belül debütáló „Filmet főzünk” című kötet egyedülálló módon ötvözi a gasztronómia és a mozi világát, hiszen nem csupán egy receptgyűjtemény, hanem egy izgalmas utazás a hazai filmtörténet rejtelmeibe is. A kötetben szereplő közel negyven film között találunk igazi klasszikusokat, de a válogatás naprakészsége is figyelemre méltó: a legújabb magyar filmek, például a „Futni mentem” katasztrofálisan sikerült sült csirkéje is helyet kapott, és a „Hunyadi” című sorozat egyik emlékezetes jelenete is inspirálta a könyv egyik receptjét. A kötet megálmodója, Tusjak Marianna, mesélt nekünk a projekt hátteréről és a filmek és ételek közötti különleges kapcsolatról:

A könyv különleges koncepciója egy izgalmas utazás eredményeként jött létre, amely során a szerző felfedezte a kreativitás határait. Kezdetben egy egyszerű ötlet fogalmazódott meg benne, amelyet fokozatosan alakított át a különböző inspirációk és tapasztalatok. Az író a mindennapi életből merített, figyelve a körülötte zajló eseményeket és a különböző kultúrák sajátos szokásait. Számos beszélgetés, könyv és művészeti alkotás hatására a koncepció egyedivé vált, és egy olyan világot teremtett, amelyben a valóság és a fantázia határvonalai elmosódtak. A könyv nem csupán egy történetet mesél el, hanem egy interaktív élményt kínál az olvasóknak, akik maguk is részeseivé válhatnak a narratívának. Így született meg a különleges koncepció, amely nemcsak szórakoztat, hanem elgondolkodtat is, és arra ösztönöz, hogy felfedezzük a bennünket körülvevő csodákat.

- Nagy kedvencem Az ötödik pecsét, és mindig izgatott, hogy milyen lehetne az a marhaszegy, amiről olyan jóízűen beszélnek a kocsmában, de ők maguk már nem jutnak el odáig, hogy el is készítsék. Aztán egyszer csak elkezdtem figyelni a filmekben az ételeket, majd, ahogy több rendezővel is beszélgettem, kiderült, hogy van, akinek nagyon tudatos választás volt, és van, akinél a véletlen hozta, hogy mi került az asztalra a filmjében. Ennek a körbejárása érdekesnek tűnt, innen indult könyv gondolata.

- Hogyan dőlt el, hogy kik írnak ajánló az egyes filmekhez, receptekhez?

Az alapkoncepció szerint a filmekhez elsősorban a rendezőket igyekeztem megkérni, de sajnos voltak olyan esetek, amikor az időbeosztásuk nem engedte, vagy éppen már nem éltek. Ilyenkor az alkotótársak és színművészek átvették az írás feladatát. Akadt olyan is, amikor a rendező nem kívánt részt venni a visszaemlékezésben, mint például Herendi Gábor, aki az Antal Nimród által rendezett Kontrollhoz írt egy figyelemre méltó visszaemlékezést. Ráadásul van olyan film is, ahol sajnos már egyik alkotó sem él. Ekkor Nyáry Krisztián vállalta a Szerelem és a Szindbád című filmek írását, míg Nagy V. Gergő a Psychenek, Kiss László pedig Az ötödik pecsétnek készített szöveget.

A filmek kiválasztásánál mindig is kiemelt szerepet játszott a személyes kapcsolódásom. Vannak olyan alkotások, amelyek örök érvényű értékeket hordoznak számomra, mint a Szerelem, a Szamárköhögés, a Psyché vagy Az ötödik pecsét. Ezek az alkotások mélyen érintenek, hiszen erős alapokat nyújtanak a filmművészetben. Másrészt olyan filmek is vannak, amelyek rendezői világlátása vonz, mint Mészáros Márta, Fekete Ibolya, Jancsó Miklós, Makk Károly vagy Bodzsár Márk. Az ő stílusuk, látásmódjuk inspirálóan hat rám. Ezen kívül sokszor az is közrejátszik, hogy a rendező vagy a színész személyesen fontos a számomra, mint Cserhalmi György, Bereményi Géza vagy Herendi Gábor. Végül, de nem utolsósorban, vannak olyan filmek is, amelyekben magam is részt vettem, és ezek a közös munka élményei nélkülözhetetlenek a szakmai pályafutásom szempontjából. Így vagy úgy, minden egyes filmhez valamilyen módon kötődöm, és ez a személyes szál mindig is meghatározó volt a választásaimban.

Melyik filmes gasztronómiai élmény hagyott benned a legmélyebb nyomot?

Számomra Az ötödik pecsét marhaszegy mindig is a legmeghatározóbb fogás marad. Most, hogy elkészítettük, és megtapasztaltam, milyen mennyei ízélményt nyújt, bátran ajánlom mindenkinek, aki egy igazán különleges ételre vágyik.

- A filmekhez készült fényképek igazán lenyűgözőek.

A legmaradandóbb élmény számomra a főzés és a fotózás előkészítése volt. Az a varázslatos pillanat, amikor elkezdtük keresni a megfelelő tárgyakat a szett fotókhoz, felejthetetlen. Az a kreatív folyamat, ami során megálmodtuk, hogyan ötvözzük a film hangulatát, üzenetét és szimbólumait egyetlen képen. Különösen izgalmas volt, amikor Prágában egy antik bolt ajtaját nyithattuk ki, ahol végre rátaláltunk arra a gablonz repülőre, amit a Napló fotójához kerestünk. Nevessünk együtt azon a vicces pillanaton, amikor rábukkantunk a Drakulics elvtárs Kiváló véradó kitüntetésére, amely szinte köszöntött minket a múltból. Aztán ott volt Erika néni az ecseri piacon, aki napokig válogatta a gyönyörű terítőket, miközben a filmek világában kalandozott. Mindezek a részletek tették felejthetetlenné ezt az élményt, és egyben mélyebb kapcsolatot alakítottak ki bennünk a film és a fotózás iránt.