Apróbb hibák miatt hirdették meg, és a használt Audi A4 TDI javítása végül több mint kétmillió forintba került.
A gázolajalapú autózás alkonyán egyre nehezebb elképzelni, hogy 10-15 évvel ezelőtt milyen nagy dolog volt birtokba venni egy erős dízelmotorral szerelt új Audi A4 Avantot. A 272 lóerős, közös nyomócsöves motorral és a hozzá tartozó összkerékhajtással ez a típus alig több mint 5 másodperc alatt gyorsul álló helyzetből 100 kilométer/óra sebességre, miközben nagyjából mindössze 5-6 litert fogyasztott 100 kilométerenként - ez egy hasonló teljesítményű, nem hibrid hajtású benzinessel elérhetetlen. Igaz, egy ilyen Audi újként több mint 20 millió forintba került, ezért a többség soha nem jutott hozzá.
A figyelemre méltó műszaki adottságok, valamint a modell kilencéves gyártási időszaka kétségtelenül hozzájárul ahhoz, hogy ezek a viszonylag fiatal Audik ennyire népszerűek legyenek a magyar piacon. Nem meglepő, hogy aki kifejezetten egy erőteljes dízelmotorral ellátott A4-re vágyik, az a vásárlás izgalmában hajlamos mindent elhinni az eladónak a választott autó múltjáról és esetleges sérüléseiről.
Rusznák András, a Gor-Car autóátvizsgáló cég elismert szakértője és a Telex Autónyomozók-sorozat állandó szakértője, kétféle szituációban találkozik a vásárlókkal. Az óvatosabb vásárlók tisztában vannak azzal, hogy a használtautó-vásárlás során könnyen elkerülhetik a váratlan meglepetéseket, ezért előzetesen kérik fel őt egy-egy autó alapos átvizsgálására. Emellett gyakran fordulnak hozzá olyan esetekben is, amikor a vásárlást követően bukkannak fel rejtett hibák, és a felek között vitás helyzet alakul ki. Ilyenkor Rusznák szakértelme segít a konfliktusok peren kívüli rendezésében, mint igazságügyi szakértő.
A legbonyolultabb ügyekben, amikor a felek között a feszültség olyannyira fokozódik, hogy végül jogi útra terelik a dolgot, a bíróság műszaki szakértő kinevezésére is sor kerülhet. E szakértő által készített alapos szakvélemény alapján a bíróság dönt a felmerült problémák forrásáról és következményeiről. Az igazságügyi szakértők akár az autó részletes vizsgálatára is vállalkozhatnak, hogy kiderítsék, vajon a hibák csupán a normál elhasználódás miatt jelentkeznek-e, vagy esetleg rejtett, az eladó által a vásárlás előtt nem feltárt problémák állnak a háttérben.
A 2017-es Audi A4 Avant 3.0 TDI Quattro Sport esetében mélyreható vizsgálatra volt szükség, amikor Rusznák András ügyfele tavaly júniusban megvásárolta azt egy vidéki használtautó-kereskedésben. Az eladó félmillió forintot engedett az eredetileg 8,5 milliós vételárból, miután kiderült, hogy a hirdetésben feltüntetett mátrix LED-fényszórók nem voltak rajta, és ráadásul a váltóolaj cseréje sem történt meg korábban, ami jelentős műszaki kockázatot jelentett.
A vevő által segítségül hívott autószerelő egy karcot is felfedezett az autó hátulján, illetve nem tudta működésre bírni az állófűtést sem, ami önmagában is félmillió forintos extra volt a A4-es új korában. A felfedezett problémákat ellensúlyozta, hogy előzőleg a teljes fékgarnitúrát kicserélték, illetve új AdBlue-tartályt építettek be, miután a redukciós katalizátor működéséhez szükséges, környezetvédelmi szempontból fontos alkatrész tönkrement.
Csupán néhány gondtalan kilométert tett meg a hétéves Audi friss gazdája, amikor észrevette, hogy a műszerfalon időnként felvillan egy motorhibára figyelmeztető jelzés. Ilyenkor az autó teljesítménye mintha megcsappant volna, a gyorsulás is akadozott, de ez a zavaró probléma szerencsére egy egyszerű újraindítással eltűnt.
Később, az autópályán, a kijelző már nem csupán motorhibát jelezett. A motorkontroll lámpa (check engine) is életjelet adott. Ezt követően az Audi új tulajdonosa több független szervizt is felkeresett, hogy kiderítsék a rejtélyes problémák hátterét. Lassan körvonalazódni kezdett, hogy a pénzéért nem teljesen azt kapta, amit várt. A szervizek arra a megállapításra jutottak, hogy a részecskeszűrő (DPF) eltömődése okozza az autó gyengélkedését. Az egyik műhelyben azonban azt is észrevették, hogy a szűrő rögzítőcsavarjai fényesek, ami arra utalt, hogy a közelmúltban már végeztek rajta javítást.
Az utólagos állapotfelmérések közös megállapítása volt az is, hogy több karosszériaelemet újrafényeztek, mert azok megsérülhettek egy balesetben, az állófűtésről pedig számítógépes diagnosztika alapján derült ki, hogy teljesen működésképtelen. Ehhez képest apróságnak tűnhet, hogy az utastér-szellőztetés légterelő mechanikájában is hibákat fedeztek fel, ami különösen bosszantó probléma, mert az ilyen típusú hibák megszüntetéséhez nagyon szét kell bontatni a műszerfalat, ami sok-sok munkaórát jelent. A vezetőülés csípőtámaszának légkompresszora szintén működésképtelen volt.
Az egyre bővülő hibalistával kereste meg ismét az eladó autókereskedést az Audi egyre kevésbé derűlátó gazdája. Kérte, hogy a cég fizessen vissza kétmillió forintot a vételárból. A magyar jog szerint a rejtett hibák miatti reklamációk rendezésének egyik lehetséges módja az utólagos árleszállítás, de ezt a megoldást a kereskedés visszautasította.
A patthelyzet megoldása érdekében az Audi tulajdonosa jogi tanácsot kért, amely során Rusznák András igazságügyi magánszakértőt bízta meg egy szakvélemény elkészítésével. Ez a jelentés, amely jellemzően több mint húsz oldalt ölel fel, tartalmilag nem tér el jelentősen attól, amit az igazságügyi szakértők a bíróság által kirendelt ügyekben készítenek. Ugyanakkor, amennyiben az ügy bírósági szakaszba jut, a magánszakértői véleményt általában kevésbé súlyosnak ítélik, mint a bírósági szakértő által készített anyagot. A részletes elemzést a Volkswagen-csoport járműveire specializálódott, az importőrtől független Doni Motors szervizben végezték el, egy tapasztalt szerelő közreműködésével.
A szöveg egyedivé tételéhez átfogalmazom, miközben megőrzöm az eredeti üzenet lényegét: Nem volt szükség különösebb vizsgálatra ahhoz, hogy kiderüljön, az Audi nem csupán felületi sérülésekkel rendelkezett, és nem csupán a látható karcok miatt érdemes reconsiderálni a vásárlását. A valóság az, hogy a jármű korábban súlyosan megsérült. A festékrétegvastagság mérése és a csavarozható karosszériaelemek csavarjainak állapota alapján a szakértő arra a következtetésre jutott, hogy az Audi motorháztetejét, mindkét bal oldali ajtaját és a jobb első sárvédőt újrafényezték a balesetet követően. Továbbá a két első fényszóró sem az autó eredeti gyártásakor került beépítésre; bár mindkettő eredeti alkatrész, az egyik 2021-ben, a másik pedig 2018-ban készült, míg az autó gyártási éve 2017. Ez arra utal, hogy az Audi orrát kétszer is összetörték korábban, ami magyarázatot ad arra is, hogy miért volt sérült az első lökhárító alján található rács. Aki a járművet helyreállíttatta, nem költött pénzt ennek a javítására, újrafényezésére vagy cseréjére.
Ezek a megfigyelések arra figyelmeztetnek, hogy a korábbi baleset súlyosságát még nem lehet teljes mértékben megítélni, ugyanakkor az autó bal hátsó sarkán végzett vizsgálatok beszédes eredményeket hoztak. A rétegvastagság-mérő szinte kiugrott az autó hátulján, amely az Audi gyári fényezésének maximális 150-200 mikrométeres vastagságához képest drámai eltéréseket mutatott. A bal hátsó sárvédő ajtó által takart részen 2070 mikrométert, míg a karosszéria bal hátsó sarkán 4590 mikrométert regisztrált a műszer – ezek az értékek több mint húszszoros túllépést jeleznek az eredeti rétegvastagsághoz képest. Rusznák András véleménye szerint ezek a kiugró adatok arra utalnak, hogy a karosszéria ezen a területen súlyos sérüléseket szenvedett, valószínűleg levágták, majd egy másik, sérülésmentes Audi A4 Avant bal hátsó sarkát hegesztették rá. A hegesztési varratok környékének egyenetlenségeit pedig vastag gittréteggel próbálták eltüntetni.
Ez a megoldás nem felel meg a szakmai előírásoknak. A szakértő véleménye szerint ennek ellenére sokan választják ezt a módszert, mivel jelentősen költséghatékonyabb, mint a gyártó által javasolt karosszériajavítási technológia. Az utóbbi esetében a sérült elemeket szét kell vágni, és ahelyett, hogy bontott alkatrészeket hegesztenének be, a nagyobb felületeket teljesen ki kell cserélni. A javítóműhelyek ilyenkor a gyári ponthegesztések eltávolításával kezdik a hibás részek leválasztását, majd az új, sérülésmentes alkatrészt helyezik be, hogy megőrizzék a karosszéria eredeti merevségét. A két javítási technika közötti árkülönbség óriási, hiszen a 2017-es Audi esetében a gyári módszer költsége több millió forintra rúgott volna.
Rusznák András megállapításai akár a karosszéria hanyag helyreállításának kritikájával is véget érhettek volna, ám ő ennél többre vágyott: választ keresett arra, hogy mi okozza a motorban menet közben előforduló furcsa hibákat. A részecskeszűrő leszerelése során felfedezte, hogy a kerámia szűrőbetét több helyen is átfúrták. Ez a megállapítás nem okozott meglepetést Rusznák számára. Tapasztalatai alapján az alkatrész élettartama a használati körülményektől függően 150-250 ezer kilométer között mozog; ezt követően a tisztítással már nem lehet helyreállítani a hatékonyságát, így cserére szorul. A probléma csupán annyi, hogy a vizsgálat idején egy új DPF ára 1 millió 385 ezer forint volt. Az alkatrészek kereskedői általában a kiszerelt alkatrész leadását figyelembe véve állapítják meg az árakat, de az átfúrt szűrőket a cégek általában nem veszik át, mivel ezek felújítása nem lehetséges.
Bár a részecskeszűrőt 10-12 milliméter átmérőjű fúróval manipulálták, az Audi továbbra is működőképes maradt, sőt, a műszaki vizsgája is érvényesnek bizonyult. A helyzet magyarázata viszonylag egyszerű: a jelenlegi környezetvédelmi ellenőrzési eljárás, amely a füstölés mérése alapján működik, nem képes felfedni az ilyen típusú csalásokat, amennyiben a motor egyéb szempontból kifogástalan. Az Európai Unió által támogatott és több országban már alkalmazott részecskeszámlálás azonban megfelelő megoldást kínálhat erre a problémára, amiről korábban részletesen tájékoztattuk olvasóinkat a Telexen.
Amikor viszont Rusznák részletesen elemezte a motor működése közben keletkező adatokat, kiderült, hogy az autó saját szenzorai mínusz 1003 millibar nyomáskülönbséget mértek a szűrő előtt és után, szemben a hibátlanul működő, nem manipulált autók esetében várható 2-20 millibaros értékkel. A szűrő belső ellenállását jelző érték attól függően változik, hogy mennyi korom található éppen benne. Egy bizonyos szint fölött a motorvezérlő számítógép menet közben, többnyire autópályán elindítja a regenerálási folyamatot, hogy kiégesse a szűrőből a felhalmozódott kormot. Ha a rendszer ép, és működésébe nem avatkoztak be szakszerűtlenül, akkor a szűrő előtti és utáni nyomásérték különbsége soha nem lehet negatív.
Az egység leszerelését követően Rusznák egy turbófelújító műhelyhez fordult, hogy alaposan megvizsgálják a feltöltő állapotát. A szakemberek a lapátkeréken felületi sérüléseket fedeztek fel. A felújításra specializálódott műhely, miután használati nyomokat talált a turbón, azt a következtetést vonta le, hogy a komponens visszaépíthető. A menet közben jelentkező hibajelzések mögött az állt, hogy az átfúrt részecskeszűrő ellenállása drámaian csökkent a gyári értékhez képest. Ez a változás jelentősen módosította a turbó körüli áramlási viszonyokat, amivel a motor szabályozórendszere nem tudott lépést tartani.
A számítógépes diagnosztika során kiderült, hogy az Audi szellőztetőrendszerének problémái mindössze négy nappal a vásárlás után jelentkeztek. Ebből azonban az is nyilvánvalóvá vált, hogy a kereskedés számos komoly problémát eltitkolt a vásárló előtt. Valószínű, hogy az illető nem költött volna 8 millió forintot az autóra, ha tudomást szerzett volna a korábbi sérülésekről, azok silány javításáról, vagy a jármű működését érintő mechanikai hibákról. Rusznák szerint csupán az utóbbiak kijavítása körülbelül 2,3 millió forintba kerülne, ami azt jelenti, hogy egy átláthatóbb helyzetben az autó reális piaci értéke valószínűleg 5,7 millió forint alatt maradt volna.
Ez a becsült ár egy olyan gépjárműre vonatkozik, amelyet korábban nem értek balesetek, és ha mégis, akkor nem balkáni módszerekkel állították helyre. Mert ilyen körülmények között még a vásárlók jellemző harctéri vaksága is kevés a sikeres üzletkötéshez. Végül az autó tulajdonosa peren kívüli megállapodásra jutott a kereskedővel, míg az Audi A4-et egy, a márkára specializálódott szerviz hozta helyre.
A Telex Autónyomozók sorozatának korábbi epizódjaiban egy visszatekert kilométer-számlálóval árusított Infiniti Q50-ről, egy baleset után szakszerűtlenül helyreállított Toyota Yarisról, egy rozsdásodó és olajszivárgásoktól hemzsegő Ford Focusról, illetve egy motorhibás Kia Cee'dről olvashattak.
