A természet közelsége nem csupán a lelki békédet erősíti, hanem az idegrendszeredre is kedvező hatással van. Éppen ezért érdemes minél több időt töltened vidéken vagy a szabadban, ahol a friss levegő és a zöld környezet feltölt energiával és megnyugtat.

De vajon miként formálja a falusi, tanyasi életmód a testi és lelki jólétünket? Milyen hatással van ránk a kertészkedés, és hogyan alakítja a mindennapjaink ritmusát, értékrendjét? Valóban igaz, hogy a vidéki életvitel nyugalmat és aktív életmódot kínál azok számára, akik elhagyják a város zaját?

Én a fővárostól messze, egy kis megyeszékhelyen születtem és világéletemben abban a faluban éltem, ahol jelenleg is. Sosem szerettem a nagyvárosokat, az utazásaim alatt is igyekszem olyan helyeket keresni, amik kevésbé frekventáltak, nincs túl sok turista, biztonságban érzem magam és nem egész nap a tömegközlekedési eszközökön kell rostokolnom, mert minden órákra van egymástól.

Tisztában vagyok azzal, hogy a városi életnek is megvannak az előnyei, hiszen sokszor nehéz mindent előre megszervezni és bevásárolni, hogy ne otthon kelljen, ahol a kisboltban másfélszer annyiba kerül minden, mint a városi szupermarketben.

Ennek ellenére nem cserélném el semmire.

Néha érzem, hogy hiányzik a társaság, az emberek, ekkor csak annyit kell tennem, hogy bepattanok az autóba és elmegyek egy közeli városba.

Mivel otthonról végzem a munkám, gyakran előfordul, hogy besétálok egy kávézóba, csupán azért, hogy társaságra leljek. Eddigi tapasztalataim alapján ez talán az egyetlen hátrány, amit az elmúlt 30 évben észleltem. A programlehetőségek hiánya, a nyüzsgés és a barátokkal való találkozások ritkulása nem igazán zavar. Ami igazán számít, az az, hogy itt szabadon, a saját szabályaim szerint élhetem az életem, mivel senki sem irányítja a döntéseimet.

Bár a városi élet vonzereje sokszor csábító, a vidéki táj varázsa, a természet közelsége, a csendes nyugalom, a békés légkör és a kedves szomszédok mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy jelenleg ne vágyakozzak a költözésre.

Bár az ember akár egész nap a négy fal között tartózkodik, csodálva a kert szépségeit vagy a táj varázsát a teraszról, mégis hatalmas különbséget tapasztalhat a városi élethez képest. Ha csupán a testi egészséget vesszük szemügyre, a tüdőnk bizonyára hálás lesz, hogy nem a szennyezett levegőt lélegezzük be folyamatosan. A vidéki életformában élők jellemzően aktívabbak: sokkal többet mozognak, barkácsolnak, sétálnak, túráznak, kertészkednek, fát vágnak, és behordják a fát a télre, emellett állatokat is tartanak. A vidéki lét tehát nem csupán egy másfajta életstílust, hanem a mozgás és a természet közelségét is magában foglalja.

Ha mindez nem lenne elegendő érv, akkor ott van az a lényeges tény is, hogy aki saját kerttel rendelkezik, az tudja, mit fogyaszt, és képes egész évre elegendő friss zöldséget és gyümölcsöt termelni. A kertészkedés ráadásul jótékony hatással van a lelki egészségre is, amit Lóki Eszter pszichológus is hangsúlyoz. "Ez nem csupán egy egyszerű hobbi, hanem egy összetett tevékenység, amely táplálja a testet és a lelket, és lehetőséget ad arra, hogy újra összekapcsolódjunk a természet ciklusával. Nemcsak a stressz csökkentésére kiváló, hanem hosszú távon is támogatja a mentális éberséget és a fizikai jólétet."

A mozgáskoordináció fejlődését elősegíti, de az alvászavarok kezelésének egyik alternatív megoldásaként is felfogható. Számos kutatás vizsgálta, milyen hatással van egy 30 perces kapálás vagy gyomlálás az emberekre. Minden alkalommal arra a megállapításra jutottak, hogy azoknál, akik ezt napi szinten végzik, a vérükben jelentősen csökkent a kortizol, vagyis a stresszhormon szintje.

"A természet közelsége serkenti a paraszimpatikus idegrendszer működését, ami segít a stressz csökkentésében. A különféle szenzoros tapasztalatok, mint például a friss levegő és a növények illata, szintén nyugtató hatással bírnak" – tette hozzá a pszichológus, kiegészítve a gondolataimat. Azonban érdemes megemlíteni, hogy a szabadban végzett munka nem csupán lelki jótékony hatású, hanem fizikai előnyökkel is jár. A napfény segítségével a bőrünk D-vitaminhoz jut, amely elengedhetetlen az egészséges csont- és fogfejlődéshez, továbbá bizonyítottan csökkenti bizonyos rákos megbetegedések kockázatát is. Ráadásul a rendszeres kertészkedés hozzájárul a cukorbetegség megelőzéséhez is, amely a tudományos kutatások szerint szoros összefüggésben áll a természetben végzett aktivitással."

Manapság, amikor mindenki rohan, nagyon fontos, hogy megtanuljunk lelassulni és egy olyan kikapcsolódási formát választani, amit képesek vagyunk napi szinten alkalmazni. A lassan növekvő virágok és zöldségek arra emlékeztetik az embert, hogy a világ változik, ezzel együtt mi sem ragadhatunk le. Készen kell állnunk az átalakulásra, a fejlődésre.

Eszter megosztotta, hogy ez a tevékenység valóban kézzelfogható eredményeket hoz. Míg a már említett meditáció inkább egy belső utazás, a kertészkedés lehetőséget ad arra, hogy azonnal lássuk, mit értünk el. Ez nemcsak a kreativitásunkat táplálja, hanem erősíti az énhatékonyság érzését is, és növeli az elégedettségünket.

Napjainkban sokan szembesülnek azzal, hogy számos multitasking feladatot kell ellátniuk, így az agyunk folyamatosan terhelődik, és alig talál időt a mentális feltöltődésre. A napi rutinfeladatok mellett mindenkinek szüksége van egy olyan szenvedélyre, amely lehetőséget ad a képzelet szabad szárnyalására és a kreativitás kibontakozására. A kertészkedés tökéletes példa erre: a friss föld illata, a növények zöldje és a saját kezünkkel nevelt zöldségek és gyümölcsök íze mind hozzájárul ahhoz, hogy egy varázslatos világba lépjünk, ahol a természet és a munka öröme egyaránt jelen van.

Kapálás és gazolás közben az elme szinte varázsütésre lelassul, mintha tudná, hogy itt az idő a megnyugvásra, ami segíti a feltöltődést. A kertészkedés nem csupán hobbiként funkcionál, hanem gyógyító erővel is bír, különösen az Alzheimer-kórban szenvedő betegek esetében. Nálunk a "memóriakertek" kialakítása révén segítjük a gyógyulást. Ezek a kertek lehetőséget adnak az intézet lakóinak, hogy könnyebben rátaláljanak önmagukra, és visszataláljanak a saját történetük kezdőpontjához.

Ha még mindig kétségeid lennének afelől, hogy érdemes lenne akár az erkélyeden is néhány palántát nevelgetni, hadd meséljek egy érdekes felfedezésről! Az Immunotargets and Therapy című tanulmány szerint a kertészkedés közben a körmünk alá került földben olyan jótékony baktériumok rejtőznek, amelyek kedvezően hathatnak immunrendszerünkre. Ezek a mikroszkopikus élőlények hozzájárulhatnak ahhoz, hogy jobban ellenálljunk a betegségeknek, így nemcsak a termés, hanem az egészségünk szempontjából is érdemes belevágni a kertészkedésbe!

Amennyiben tehát lehetőséged van foglalkozni néhány virággal, bokorral, egy kisebb veteményessel, esetleg építenél egy magaságyást a növényeid számára, akkor ne habozz. Próbáld ki magad hobbikertészként. Én garantálom, hogy nem fogsz tudni leállni vele és évről évre egyre nagyobb területet foglalnak majd el ezek a szépségek.