A Nemzeti Színház jelenleg nem rendelkezik információval arról, hogy mi történt a Gobbi-villa értékes relikviáival.

Pokorny Lia színésznő hétfőn egy megrázó videót osztott meg, amelyben bemutatta Gobbi Hilda egykori villájának siralmas állapotát. "Évtizedekkel ezelőtt kollégáktól hallottam, mennyire szerették ezt a varázslatos helyet. Hilda azt kívánta, hogy halála után is a színészek, rendezők, tervezők és alkotók birtokában maradjon - pihenőhelyként, alkotóházként. De mi történt ezzel a csodálatos hellyel? Ki tud valamit róla? Hogyan tudnánk megóvni? Ez a közös színháztörténetünk, nem hagyhatjuk, hogy így végezze. Szeretnék tenni a megmentéséért. Hol kezdjem? Kihez forduljak? Kit kérdezhetek? Ki tud segíteni? Ki csatlakozna hozzám?" - tette fel a kérdéseit posztjában, sürgetve a közösségi összefogást. A videó rendkívüli népszerűségnek örvendett, egy nap alatt több ezer megtekintést generálva, és a szakma, valamint a közvélemény egyaránt felháborodott a látottaktól.

Gobbi Hilda, a Kossuth-díjas színésznő, 1988. július 13-án távozott az élők sorából. Halála előtt különös kívánságot fogalmazott meg: hamvai mellé egy versenyló, az Imperiál patkóját, egy csomag fűmagot, valamint visegrádi villájának egy darab tégláját kérte elhelyezni. A kisoroszi rév közelében található Patkó-villa színháztörténeti szempontból rendkívül értékes, hiszen a Blaha Lujza téri Nemzeti Színház 1965-ben felrobbantott épületének köveiből készült.

A Magyar Hangban 2018-ban már foglalkoztunk a Patkó-villa sorsával. 2002-ben, amikor a Nemzeti Színház megnyitotta kapuit, a villa nem volt feltüntetve a rendelkezésre álló vagyontárgyak között, így Gobbi Hilda öröksége a Pesti Magyar Színházhoz került. Az épület fenntartási költségeit a teátrum saját forrásaiból kellett fedeznie, ám az évek során, a csökkenő állami támogatások miatt, egyre kevesebb keretet tudtak erre fordítani. Bár Gobbi Hilda halála után a kulturális minisztérium felújította az épületet, a Patkó-villa azóta üresen áll, és így a magyar színháztörténet eme felbecsülhetetlen értékű emléke fokozatosan a feledés homályába merül. 2010-ben Őze Áron, a Pesti Magyar Színház akkori igazgatója a színésznő születésének századik évfordulója alkalmából megnyitotta az épület kapuit, de ez csupán átmeneti megoldásnak bizonyult. Akkori információink szerint Zalán János, a Pesti Magyar Színház vezetője, felvetette, hogy az üzemeltetést a nagyobb költségvetéssel rendelkező Nemzeti Színház vegye át. A színház 2018-as jelentése szerint a villa átkerült a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez. A Nemzeti Színház tájékoztatása szerint 2018 óta többször is próbálták rendezni a Patkó-villa tulajdonjogát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel, hogy ezzel beteljesítsék Gobbi Hilda végakaratát. „2018. február 8-án kezdeményeztük először az ingatlan tulajdonjogának átruházását a Színházra, hivatkozva az örökhagyó nyilvánvaló végakaratára. Ezt követően is több megkeresést tettünk az MNV Zrt. felé, sajnos eredménytelenül. A levelezés végén az MNV Zrt. 2023. február 10-én arról tájékoztatott minket, hogy a 2021. évi CI. törvény 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a Gobbi-villa ingyenesen a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány tulajdonába kerül, az Alapítvány nevelési és oktatási feladatainak segítése céljából” – áll a színház levelében. Azóta azonban arról sincs információnk, hogy az egykori Nemzeti Színház ereklyéi még mindig a Patkó-villában találhatók-e.

A földhivatali iratok tanúsága szerint Gobbi Hilda egykori visegrádi nyaralója 2022 júniusa óta a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány birtokában van, amelyet az állam ingyenesen bocsátott rendelkezésükre. Az alapítványt az Örökség Kultúrpolitikai Intézet (ÖKI) hozta létre, amely szoros kapcsolatban áll L. Simon László, a korábbi kulturális államtitkár és múzeumigazgató személyével, továbbá a Lezsák Sándorhoz köthető Népfőiskolai Hálózat tagja is. Az alapítvány stratégiai partnerei között található a Lezsák Sándor irányítása alatt működő Nemzeti Művelődési Intézet is. Megkerestük a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítványt, hogy tisztázzuk, milyen terveik vannak az épülettel kapcsolatban, végeztek-e állapotfelmérést az elmúlt két és fél évben, és figyelembe veszik-e Gobbi Hilda végakaratát a ház jövőbeli használatánál. Levelükben kifejtették, hogy az épület és berendezése már a három és fél évvel ezelőtti átvételkor is kritikán aluli állapotban volt, és hosszú idő óta nem fogadott vendégeket. Ekkor a park rendbetételére is sor került: kidőlt fákat aprítottak fel, valamint rengeteg hulladékot szállítottak el, mivel az épület megközelíthetetlen volt. A nyári és őszi időszakban a teljes területet fűkaszálták, és a kerítést is felújították. A hátsó szomszéd jogi követelményei miatt az odavezető utat is megtisztították. Az alapítvány említette, hogy Agárdi Gábor színművész ajándéka, egy gyönyörű feszület, restaurálásra került, és az udvaron, eredeti helyén fogják felállítani. Érdekesség, hogy a villa látogatók fogadására elvileg színészházként lett volna hivatott, ám ez a gyakorlatban évtizedek óta nem valósult meg. Pokorny Lia videója alapján azonban úgy tűnik, az elmúlt években nem sok változás történt a területen.

Mint a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítványtól megtudtuk, céljuk, hogy Gobbi Hilda elképzelésének megfelelően "az épület művészházként üzemeljen, a művészek pihenését és alkotását szolgálva". Információjuk szerint 2027-ben kezdhetik meg a villa felújítását.

Gobbi Hilda élete a színház körül forgott, és még a legnagyobb megpróbáltatások idején is szívén viselte kollégái sorsát. 1945-ben aktívan részt vett a Horváth Árpád Színészkollégium megalapításában, amely menedéket nyújtott a munkás- és parasztszármazású színinövendékek számára. Bajor Gizi tragikus halála után ő volt az, aki kitartóan harcolt azért, hogy a művésznő XII. kerületi villáját színészmúzeummá alakítsák. Ezen túlmenően, a rászoruló, idősebb kollégái iránti felelősségérzetből kiharcolta a Jászai Mari és az Ódry Árpád Színészotthon létrehozását is. Család nélkül élve, vagyonát a színházi közösségre hagyta. Végrendeletében a budai, Orsó utcai lakásának árát az epizodisták elismerésére létrehozandó Aese-díj alapítására ajánlotta fel. Nyaralójáról pedig úgy rendelkezett, hogy legyen a volt Nemzeti, ma már Pesti Magyar Színház alkotóháza, amelyet a rendes tagokon kívül más neves színművészek, rendezők és dramaturgok is használhassanak. Gobbi Hilda öröksége tehát nem csupán anyagi, hanem a színház iránti elkötelezettségének szimbóluma is marad.

A Dunabogdány és Visegrád közötti Szentgyörgypusztán található kúria különleges története szövi át a múltat és a művészetet. Gobbi Hilda, a magyar színház egyik ikonikus alakja, kérésére a hadseregparancsnok, Czinege Lajos, katonákat is mozgósított, hogy segítsenek az építkezés során. Az ablakok védőrácsai, a kerítés és a kapu a közeli kőbányából származó muraközi lovak eldobott patkóiból készültek, mindezt a művésznő saját elképzelései szerint alakították. Az épület neve is szorosan összefonódik a több mint háromezer patkó gyűjteményével, amelyet Gobbi gyűjtött össze. A villa belső terében a Nemzeti Színház ikonikus oszlopfői mellett Jászai Mari, Bajor Gizi és Somlay Artúr öltözőinek ajtaját is beépítették, így a múlt nagy színészeinek szelleme is jelen van. Talán kevesen tudják, hogy a kúria kertjében egy négyszintes épületet emeltek, ahol Fábri Zoltán Gyertek el a névnapomra című szatíráját forgatták, így a hely színészi öröksége még gazdagabbá válik. A Gobbi-birtok határait az Áprily-völgyet övező sziklafal zárja le, amely szimbolikus védelmet nyújt a művésznő emlékének. Gobbi, mint önéletrajzi könyvében megosztja, a haláltól való félelme itt, e csendes kőbányában, a meredek, mozdulatlan sziklafal tövében mintha alábbhagyott volna, lehetőséget adva a nyugodt elmélkedésre és a művészet iránti elköteleződésre.