"A dél-koreai elnök lépései a törökországi kudarcba fulladt puccsra emlékeztetnek."

Jun Szogjol valószínűleg a szükségállapot bevezetésére számos frusztrációja miatt szánta el magát, hiszen konzervatív elnökként nehezen találta meg a közös hangot a liberális többségű parlamenttel. Az együttműködés hiánya és a politikai feszültségek növekedése arra ösztönözhették, hogy radikális lépésre szánja el magát.

Mint ahogy azt a Klubrádió korábban jelentette, Dél-Koreában kedden néhány órára statáriumot hirdettek, miután Jun Szogjol elnök katonai igazgatás bevezetéséről döntött. Ez a lépés 44 év óta nem fordult elő az ország történetében, így a lakosság számára váratlanul érkezett. A parlament épülete előtt, amelyet rendőrök és katonák védtek, tüntetők jelentek meg, kifejezve nemtetszésüket. Pár órával később azonban a kabinet visszavonta a statáriumot, így a helyzet gyorsan rendeződött.

"Mindkét Koreát meglátogattam, és sokáig úgy vélekedtem, hogy a két katonai diktatúra konfrontációja előnyös mindkét fél számára. Dél-Korea is, sajátos módján, egy katonai diktatúra volt" - osztotta meg velünk Benda László, kollégánk, aki mélyreható ismeretekkel rendelkezik a térségről, az Eurozóna legutóbbi adásában. Hozzátette, hogy míg Észak-Korea "kőkorszaki sztálinista diktatúrája" változatlan maradt, Dél-Koreában néhány évvel a mi rendszerváltásunk előtt elindult a demokratikus átalakulás folyamata.

Nagy különbségként emelte ki, hogy míg a politikában többpártrendszer alakult ki, a már meglévő gazdaságot fejlesztették tovább. Így lett napjainkra Japánhoz hasonló szinten fejlett gazdaság, amelynek alapjait egy katonai diktatúrában Pak Csong Hi és kormánya tette le. Érdekességként Benda megemlítette, hogy Pak Csong Hi 1979-es meggyilkolását követően 1980-ban vezettek be legutóbb szükségállapotot.

"Engem kicsit a 2016-os török pancserpuccsra emlékeztet" - mondta Benda. Szerinte azért szánhatta el magát Jun Szogjol, mert elégedetlenné vált azzal a társbérlettel, hogy konzervatív elnök létére együtt kell működnie egy liberális többségű parlamenttel.

Hozzátette, hogy még a saját politikai táborán belül is számosan kifejezték ellenérzéseiket a lépés kapcsán.

Csoma Mózes Korea-szakértő, volt szöuli nagykövet korábban úgy fogalmazott, "a dél-koreai demokrácia jól vizsgázott, és 6 óra alatt a nemzetgyűlési képviselők le tudtak ülni, és le tudták szavazni a szükségállapot érvényességét".

Az interjút követően érkezett a hír, hogy Jun Szogjol felelősségre vonását pártja végül megakadályozta a parlamentben.