A britek ultimátuma mellett az EU egy újabb szimbolikus lépésről is lemarad.
Az Európai Unió legnagyobb tagállamai között komoly nézeteltérések feszülnek a kérdésben, hogyan is reagáljanak Izraelre, amelyet az emberi jogi jogsértések miatt sújtani kellene. A helyzet különösen aggasztó, mivel Izrael továbbra is fenntartja a Gázára gyakorolt katonai nyomást, figyelmen kívül hagyva a korábbi megállapodásokat. Miközben az Egyesült Királyság már ultimátummal próbálja rákényszeríteni Benjamin Netanjahu miniszterelnököt a változtatásra, az EU-n belül Németország kezében van a kulcs a kérdés megoldásához: döntése alapján akár Jeruzsálemhez rendelhető források egy részének zárolásáról is szó lehet. Eközben a szokásosan fegyelmezett Európai Bizottság is kénytelen volt nyíltan kommunikálni a helyzet tarthatatlanságáról, ami további nyomást gyakorol a tagállamokra a cselekvés érdekében.
Teresa Ribera, az Európai Bizottság egyik ügyvezető alelnöke, szokatlanul nyíltan kritizálta Ursula von der Leyen bizottsági elnököt egy spanyol rádióműsorban, ahogy arról a Politico beszámolt. Ribera hangsúlyozta, hogy hónapok óta sürgeti az Izraellel szembeni határozottabb intézkedéseket, mivel véleménye szerint elfogadhatatlan az EU passzivitása, miközben...
A történelem folyamán számos tragikus esemény történt, de jelenleg egy különösen súlyos humanitárius válság bontakozik ki, amely mély nyomot hagy a világban.
A tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanács kedden dönthetett volna arról, hogy kizárják Izraelt a kutatás-fejlesztést támogató Horizon alap egyik inkubátor programjából, de az egyre számonkérőbb kommunikáció ellenére, a kérdésben döntő szerepet játszó Németország végül visszatartotta a támogatását.
Friedrich Merz német kancellár időt kért, és arra hivatkozott, hogy megvárja Johann Wadephul külügyminiszter kétnapos térségben tett látogatását, amelyen akár Netanjahuval is személyes egyeztetésekre kerülhet sor. Merz szerint az ő értékelése alapján fognak dönteni az ügyben, és várhatóan Olaszország is követi majd a példájuk, amivel létrejöhet a kizáráshoz szükséges minősített többség.
Wadephul számára nyilvánvalóan a teljes tűzszünet elérése a legfőbb célkitűzés, és ennek érdekében Izraelnek komoly lépéseket kellene tennie a háborús eseményekből adódó, jelentős civil áldozatok számának csökkentésére. Ezzel párhuzamosan a palesztin fegyveres csoportoknak is el kellene engedniük a fennmaradó 50-20 zsidó foglyot, akikről még rendelkezésre áll információ. Ezen túlmenően Wadephul feladatai közé tartozik, hogy...
Tisztázza Netanjahu számára: Németország határozottan kiáll a kétállami megoldás mellett, és éles kritikát fogalmaz meg az illegális területfoglalásokkal szemben.
Ha Wadephul úgy értékeli, hogy Izrael kormánya továbbra sem működik együtt és ennek hatására döntésre szánja el magát Merz, akkor a Tanács hétfőn szavazhat a Horizon források letiltásáról, amely a hazai politikában is megnyugtathatná a német kancellár koalíciós partnereit.
A történetet azonban azt teszi igazán kontextusba, hogy miközben az EU egy június eleji határozat alapján most kezdte el fontolóra venni, hogy jelképesen kizárja az izraeli vállalkozókat egy olyan programból, amely a 1200 milliárdos hétéves költségvetésből 10,1 milliárd eurót tesz ki, addig az Egyesült Királyság belengette diplomáciai atombombáját, miszerint
Ha szeptemberig nem sikerül megvalósítani a tűzszünetet, akkor Palesztina hivatalosan is független államként lesz elismerve.
A krízis közvetlen közelében dolgozó segélyszervezetek is egyre elégedetlenebbek az EU tétlenkedésével. Bushra Khalidi, az Oxfam palesztin területekért felelős szakértője "viccnek" nevezte, hogy az EU még a legkisebb lehetséges lépésben sem tud megegyezni, miközben 800 000 gyermek áll az éhezés szélén. Szerinte Gázának kórházak teljes újjáépítésére, valamint a kis humanitárius konvojok által biztosíthatónál jóval nagyobb mennyiségű üzemanyagra, élelmiszerre és gyógyszerre van szüksége.
Bár az izraeli kormány már a Horizonból való részleges kizárásra is élénk reakcióval válaszolt, Khalidi véleménye szerint sokkal világosabb üzenetet közvetítene, ha...
Az EU könnyedén leállíthatná az Izraellel folytatott kereskedelmi kapcsolatokat, és az érintett tagállamok sem szolgáltatnának több fegyvert Netanjahu kormányának.
Közben az Európai Unió körülbelül 850 munkatársa egy levelet intézett Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Kaja Kallas külügyi főképviselő részére. A levélben arra kérik őket, hogy alkalmazzanak célzott szankciókat, valamint függesszék fel a diplomáciai kapcsolatokat, hogy ezzel próbálják megfékezni Izrael háborús cselekedeteit.
