A brit miniszterek aggodalmukat fejezték ki a magyar bevándorlók miatt.
Friss információk alapján a 2004-es uniós bővítés körüli aggodalmak a szigetországban egyre nagyobb figyelmet kaptak.
A frissen nyilvánosságra hozott brit levéltári dokumentumok tanúsága szerint Tony Blair volt munkáspárti miniszterelnököt saját kormányának tagjai arra ösztönözték, hogy az Európai Unió 2004-es bővítése után korlátozza az új közép- és kelet-európai EU-tagországok állampolgárainak nagy-britanniai letelepedését és munkavállalását. A brit nemzeti levéltár minden év végén hagyományosan betekintést enged 20-30 évvel korábbi archív kormányzati iratokba.
A kedden nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint az EU első keleti bővítése előtt Jack Straw akkori brit külügyminiszter és John Prescott miniszterelnök-helyettes több átiratban is arra figyelmeztette Blairt, hogy komoly nehézségeket okozhat a közép- és kelet-európai munkavállalók tömeges nagy-britanniai bevándorlása.
Prescott 2004 februárjában, mindössze három hónappal az EU bővítése előtt, amely nyolc közép- és kelet-európai országot, köztük Magyarországot is érintette, levelet írt Blairnek. Ebben kifejtette, hogy a jövőbeli bevándorlók többsége várhatóan Londonban és Délkelet-Angliában fog letelepedni. Azonban aggodalmát fejezte ki a magas lakásbérleti díjak miatt, amelyek miatt sokan nem tudják majd megfizetni az albérleteket. Ennek eredményeként valószínű, hogy sokan szűkös és rossz lakhatási körülmények között kényszerülnek élni, különösen olyan hátrányos helyzetű térségekben, ahol már eddig is nehéz volt a megélhetés.
Ugyancsak 2004 februárjában Jack Straw külügyminiszter hivatalos átiratban figyelmeztette a kormányfőt, hogy "nagyon nehéz helyzetben találhatjuk magunkat, ha ezt elrontjuk".
Straw azt ajánlotta Blairnek, hogy fontolja meg a teljes határnyitás legalább fél évvel való elhalasztását. Ezzel lehetőséget biztosítana a brit kormánynak arra, hogy alaposan nyomon kövesse „az új EU-tagállamokból érkező migrációs áramlatokat”.
Nagy-Britannia kiemelkedett a 2004-es EU-bővítést követően, mint az egyik legnagyobb nyugati tagország, amely nem élt a lehetséges átmeneti korlátozásokkal. Azonnal megnyitotta munkaerőpiacát az újonnan csatlakozott nyolc közép- és kelet-európai ország, köztük Magyarország előtt. A brit kormány mindössze annyit követelt meg, hogy az érkező munkavállalók nyújtsák be a munkavállalási kérelmüket a belügyminisztériumhoz. Valójában azonban ez a folyamat csupán egy formalitásnak bizonyult, hiszen a benyújtott kérelmek 96 százalékát pozitívan bírálták el a brit hatóságok.
A Blair-kormány a 2004-es EU-bővítés előtt mindössze évi 5-13 ezer kelet-európai bevándorlóval tervezett, azonban ez a szám jelentősen alulbecsültnek bizonyult. 2005-ben már közel 70 ezer ember érkezett ebből a térségből, és a következő években ez a szám még tovább emelkedett, végül egyes esztendőkben a 200 ezret is meghaladta a tartós letelepedés és a munkavállalás céljából érkező külföldiek száma.
Jack Straw évekkel később nyilvánosan "látványos hibának" nevezte, hogy a kormány a keleti bővítést követően nem használt ki az EU-szabályozás által biztosított átmeneti korlátozások lehetőségét.