1948-ban a Mária-napok különleges jelentőséggel bírtak, hiszen ebben az időszakban az egyházi iskolák védelméért folytatott harc állt a középpontban. Az események során a résztvevők elkötelezetten támogatták az oktatási intézmények függetlenségét és hagyo
Sulák Péter „Pillanatkép egy Mária-napra való hatósági előkészületekről” című tanulmánya 1948-ból származik, és a Jászapátin zajló eseményeket tárgyalja. Ez a munka az ArchívNet internetes folyóirat 25. évfolyamának 1. számában található. Az érdeklődők számára a következő linken teljes terjedelemben elérhető.
Természetesen! Íme egy egyedi bevezető szöveg: --- **Bevezető** Az életünk tele van felfedezésekkel és kihívásokkal, amelyek folyamatosan formálják a gondolkodásunkat és a tapasztalatainkat. Minden egyes nap új lehetőségeket kínál, hogy mélyebben megértsük körülöttünk lévő világot, valamint önmagunkat. E szöveg célja, hogy feltárja azokat az összefüggéseket és tanulságokat, amelyek segíthetnek eligibilis válaszokat találni a kérdéseinkre, és inspirációt nyújtanak a jövőbeli lépésekhez. Merüljünk el együtt ebben a felfedező úton! --- Remélem, tetszik! Ha más stílusban vagy témában szeretnéd, csak szólj!
Az 1947. június 18. és 22. között Ottawában zajló Mária Világkongresszuson részt vett Mindszenty József bíboros, aki hazánk Mária-évének megnyitó ünnepségét Esztergomban rendezte meg augusztus 14. és 15. között, a teljes püspöki kar jelenlétében. Ez az esemény hosszú évekre az utolsó jelentős vallási ünnepségsorozatnak bizonyult Magyarországon. A különleges alkalomhoz kapcsolódóan szeptember 7-én Máriapócson tartott ünnepi mise idején országszerte több mint 1,8 millió római katolikus hívő zarándokolt el a legközelebbi Mária-kegyhelyekre, ezzel is kifejezve hitét és elkötelezettségét.
Az év végéig a budapesti Városmajorban tartott ünnepi szentmisén túl Máriaremetén, Szombathelyen, Pécsett, Egerben és Vácott tartották meg a Mária napokat. A miséket általában Mindszenty bíboros celebrálta Czapik Gyula egri érsek prédikációi mellett. A Magyar Katolikus Püspöki Kar augusztus 15-i pásztorlevele a magyar társadalom számára a háborút követő lelki-erkölcsi megújulás szükségességét emelte ki - ennek gyakorlati formáit a vallásosság nyilvános terei, s azon belül is a zarándoklatok jelentették, melyeket a püspöki kar valamely prominens tagja, vagy akár maga Mindszenty bíboros vezetett az adott tájegység búcsújáró vonzáskörzetéhez, általában százezer feletti részvételi létszám mellett.
A Mária-év 1948-as eseményeit sokkal feszültebb atmoszféra lengte körül, ugyanis a Boldogasszony-napok ünnepségeivel egybeesett a felekezeti iskolák államosítása. A második világháborút követő "átmeneti" időszak kormányainak legfontosabb egyházpolitikai irányvonala hivatalosan az állam és egyház közjogi szeparációját célozta, ugyanakkor a Magyar Kommunista Párt (MKP) a társadalom szovjetizálásának keretén belül a szekularizációs folyamatokat a "klerikális reakció" elleni ideológiai és adminisztratív harc következményeiként tételezte.
Ennek jegyében hajtották végre előbb az egyházi nagybirtokrendszer felszámolását, az egyházi kötődésű politikai és civil szervezetek ellehetetlenítését, végül pedig az egyház oktatási monopóliumának megszüntetését. Első körben Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter vetette fel az 1947. március 6-i pártközi értekezleten a kisiskolák államosítás útján történő "demokratikus" egységesítését - ez a tankönyvkiadásra is vonatkozott -, illetve a hitoktatás fakultatívvá tételét. Ekkor az egyházak ellenállásán még megfeneklett a program.
Az év végére már lezajlottak a híres "kékcédulás" országgyűlési választások, amelyek eredményei drámai változásokat hoztak az egyházak hatalmi helyzetében. 1947. szeptember 22. és 27. között megalakult a kommunista és munkáspártok tájékoztatási központja, a Kominform. A hidegháború kezdetével Moszkva elvárta a kelet-európai kommunista pártoktól, hogy határozottabb lépéseket tegyenek a hatalomátadás érdekében, és az MKP választási teljesítménye is ösztönözte a nyíltabb fellépést. 1948 nyarán agitátorok és népi kollégisták jártak a falvakban, miközben a média folyamatosan arról számolt be, hogy a felekezeti iskolák oktatási színvonala milyen siralmas állapotban van.
A pedagógusok bérstruktúrájának átalakítása, valamint burkolt vagy nyílt fenyegetések alkalmazása révén próbálták rávenni az egyházi iskolákban dolgozókat és a diákokat, hogy támogassák az iskolák államosítását. Eközben viszont az egyházközségek és a tantestületek szerte az országban hangosan kifejezték ellenállásukat az államosítási törekvésekkel szemben.
Ebben a közhangulatban ért zenitjére a társadalmi feszültség június 3-án a Szabolcs megyei Pócspetriben, ahol is az esti litánia után a községháza előtt tüntető tömegben az egyik rendőr fegyvere elsült, halálra sebezve őt. Június 6-án a belügyminiszter egy nyilatkozatot adott ki, amely a falu jegyzőjét gyilkossággal, a falu plébánosát pedig felbujtással vádolta. A kommunista sajtó számára természetesen kapóra jött a tragédia: az események eszkalációja miatt teljes egészében a katolikus egyházat tették felelőssé. Végül a parlament 1948. június 16-án 230 igen, 63 nem szavazattal, 69 tartózkodás mellett elfogadta az iskolák államosításáról szóló törvényt.
Az 1948 májusában kezdődő Mária-napok az egyházi iskolákért folytatott harc jegyében zajlottak. Szolnok megye területén először a május 8-9-i törökszentmiklósi Nagykunsági Boldogasszony ünnepén gyűlt össze a hívek tömege, amely mintegy százhúszezer főt számlált, impozáns és monumentális körítéssel. Törökszentmiklósra érkezve Mindszenty bíborost az Egri Főegyházmegye határánál, Szajol község főterén Czapik érsek és Kriston Endre segédpüspök fogadta; ezt követően a főpásztorok átszálltak autóikból egy gyönyörűen díszített, négylovas hintóra. Már a város határához közeledve a helyiek tömött sorfalban várakoztak, miközben a korabeli sajtóbeszámolók Szűz Mária képeit és a nemzeti színű lobogókat emelték ki, amelyek az ablakokban díszelegtek.
Mindszenty bíboros celebrálásával, a XII. Pius pápa ajándékaként, a via reggio-i kegyhely közelében emelték meg a Fájdalmas Szűz szobrát, amely a szerviták kápolnájának kertjében kapott helyet. Bár a bíboros prédikációjában igyekezett elkerülni a nyílt politikai megnyilvánulásokat, a szentbeszédek során érintett témák, különösen a felekezeti iskolákért folytatott harc kontextusában, rendkívül kifejezőek voltak. Mindszenty és Czapik a szeplőtlenség kapcsán a család tisztaságának védelméről és a fiatalok katolikus alapú erkölcsi nevelésének jelentőségéről beszéltek, hangsúlyozva ezzel a keresztény értékek megőrzésének fontosságát.
Ami a Tiszai Középjárás településeinek közigazgatási tisztségviselőit illeti, a kommunista párt jól érezhetően tarthatott a tömegdemonstrációként értékelt egyházi ünnepségtől, illetve annak a városi, s főleg községi tisztviselőkre gyakorolt hatásaitól, ugyanis a május 1-jén kibocsátott, 540/1948. számú főispáni rendelet értelmében május 9-én valamennyi polgármester és főjegyző a családjával együtt köteles a Kisújszállás-Csorbai vasútvonal átadási ünnepségén megjelenni. Erről Czapik érseket már május 2-án tájékoztatta Angyal Géza, Tiszapüspöki plébánosa - ez a körülmény egyrészt a pap lokális kapcsolatrendszeréről, a községi elöljárósággal való viszonyáról, másrészről pedig az említett tisztviselők egzisztenciális kiszolgáltatottságáról árulkodik.
